Az Alkotmánybíróság kimondta: elő lehet írni az egészségügyi dolgozók kötelező oltását

  • narancs.hu
  • 2021. december 3.

Belpol

Mert a szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezésemondta ki az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában. Mint ismert, idén a kormány több rendeletben kötelezővé tette az egészségügyi dolgozók számára a védőoltást, valamint kimondta azt is, hogy aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési idő, végkielégítés sem illeti meg. A rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek.

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában az indítványokat elutasította, és kimondta, hogy

a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

A testület a kötelező oltáshoz legitim céljaként ismerte el az Alaptörvény által garantált élethez és egészséghez való jog, valamint az egészséghez való jog intézményvédelmi oldalának érvényesítését, a koronavírus-járvány egészségügyi, társadalmi, gazdasági hatásainak csökkentését, kiemelten az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését és a betegellátás biztonságát.

Az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése eszerint alkotmányos, arányos korlátozást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, miszerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.

Korábban közel 300 olyan beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyekben az egészségügyi dolgozók kötelező oltását elrendelő jogszabályok miatt tettek panaszt, de ezeknek lényegében azonos volt a szövege. Így a típusindítványokat egyesítették, október 5-én befogadták azokat, majd soron kívül jártak el az ügyben.

Az indítványozók a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, valamint a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását kérték. Azzal érveltek, hogy ezek a rendelkezések sértik az emberi méltósághoz való jogot, az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot. Arra hivatkoztak, hogy a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló kormányrendeletek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve, aránytalanul súlyos joghátrányt fűznek a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenek.

Ám az Alkotmánybíróság szerint a védőoltásra való kötelezés az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül, így a támadott szabályozás szerinti szankció megalkotása nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan és a jog lényeges tartalmát sértő beavatkozást. Az Alkotmánybíróság ezek alapján úgy ítélte meg, hogy az előírt alapjogi korlátozás szükséges és arányos, ezért a kormányrendeletek támadott rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérő indítványokat elutasította.

Az Alkotmánybíróság e határozata az ügyben benyújtott valamennyi alkotmányjogi panaszra vonatkozik. Tekintettel az indítványok szövegazonosságára és nagy számára, az Alkotmánybíróság a döntésről nem tájékoztatja külön-külön postai levélben valamennyi indítványozót, és a határozatot sem küldi meg nekik.

Jelen szabályok szerint az egészségügyi dolgozóknak 2021. szeptember 1-ig (a rendelet módosítását követően 2021. szeptember 15. napjáig) kellett beoltatniuk magukat. Egy 2021. november 19-én hatályba lépett kormányrendelet pedig előírta a harmadik oltás felvételének kötelezettségét is. Az oltások felvételének elmaradása esetén a dolgozó jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és a foglalkoztatottat felmentési idő vagy felmondási idő és végkielégítés nem illeti meg. Az mentesül az oltási kötelezettség alól, akinek egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

(Alkotmánybíróság)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.