Az ÁSZ felmérte, hogy a tanárok nem is élnek olyan rosszul

  • narancs.hu
  • 2022. április 11.

Belpol

Mindezt a pedagógussztrájk ideje alatt sikerült kiokoskodni.

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben azt írták, a kutatásban az ÁSZ-on kívül további nyolc szervezet működött közre (Pénziránytű Alapítvány, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az OTP Fáy András Alapítvány, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem), a kutatás pedig egy pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérés volt, amely a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárására irányult és általánosságban nem a tanárok anyagi helyzetét vizsgálta.

Azt is írták, hogy az elemzés rögzíti, hogy „bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása”. Az elemzésben emellett kitértek arra is, hogy „az oktatókra vonatkozó kutatás hiánypótló jellegét az is mutatja, hogy az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban, leginkább gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké”.

Miközben a tanárok többek között az alacsony fizetésük miatt sztrájkoltak, az egykori fideszes képviselő, Domokos László vezette Állami Számvevőszék (ÁSZ) a pedagógusok pénzügyi kultúrájáról készült jelentést tette közzé márciusban – írja Népszava.

Az állami felmérés szerint „rendkívül jó arány”, a megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta a feltett kérdésre, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással. A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, míg a többiek eseti jelleggel. A kutatás során a hónapról-hónapra élők alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségével, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénz hiányát.

Bár a felmérésből nem derül ki, mennyi a megtakarítások átlagos összege. A lap szerint a jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, közülük 705-en adtak „érvényes válaszokat” a 21 kérdésre. A kérdőív kitöltőinek átlagéletkora 50,5 év volt, a legfiatalabb megkérdezett 24 éves, a legidősebb 74 éves volt. A hivatalos kommunikáció szerint a cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket.

A kutatás az ÁSZ szerint azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusok tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára.

(Népszava)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.