Az elmúlt egy évben 116 százalékkal nőt az állami vezetők fizetése

  • narancs.hu
  • 2018. december 7.

Belpol

Mert megérdemlik.

Nőnek a bérek, büszkélkedik ezzel a kormány mindenfele. A fizetésemelések pedig elérték az államapparátust is, nem kicsit, nagyon: az mfor.hu adta közre a K-Monitor által adatai alapján, hogy egy év alatt átlagosan 116 százalékos béremelkedés történt az állami vezetőink körében.

A legjobban ennek két tárca nélküli miniszter örülhet, jegyzik meg:

Bártfai-Mager Andrea és Süli János havi bruttó 5 millió forintos fizetése 354 százalékkal haladja meg az előző évit.

Őket Vízkelety Mariann és Völner Pál követi, akiknek már "csak" 273 százalékkal több a fizetésük az előző évinél, 1,3 millió forint.

Hatan 187,5 százalékos juttatásemelkedést könyvelhetnek el, de a kevésbé szerencséseknek is legalább 30%-kal nőtt a fizetésük.

Ahogy írják, az eltérő béremelkedések hátterében nem a teljesítmények állnak, hanem az, hogy a különböző mértékű béremelésekkel mindenkinek a besorolásának megfelelő szintre hozzák a fizetését.

Azok, akik országgyűlési képviselői posztot is betöltenek, még számolhatnak a bruttó 891 ezer forintos juttatással is. Így jön ki az, hogy Süli János például havi bruttó 5,8 millióért látja el feladatait. (Ez nettósítva is min. 4 millió forint.)

Összegzésként azt írják, hogy havonta a miniszterek minimum 1,77 milliót, az államtitkárok pedig nettó 1,4 milliót vihetnek haza. Ez azt jelenti, hogy "a két tarca nélküli miniszter 22-szer, a miniszterek 19-szer, az államtitkárok pedig 6-szor többet kapnak kézhez munkájukért, mint az országos átlag."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.