A szavazás előtt még betoltak egy módosítást a túlóratörvény javaslatba

  • narancs.hu
  • 2018. december 7.

Belpol

Marad a 400 óra, és nem kell hozzá kollektív szerződés.

Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtök este nyújtotta be a "rabszolgatörvénynek" nevezett törvényjavaslat szövegét. A hvg.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy a múlt kedden botrányba fulladó országgyűlési vita és a héten zajló egyeztetések után sem lesz a javaslatban túl sok engedékenység.

A jelenlegi szabályozásban az évenként elrendelhető 250 óra rendkívüli munkaidő csak kollektív szerződés alapján emelhető háromszáz órára. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni indítványa ezt emelte volna 400-ra, törölve az utalást a kollektív szerződésre. A vállalkozásfejlesztési bizottság javított volna ezen: meghagyta volna a maximum 250 órát általános szabályként, és csak kollektív szerződés esetén engedett volna 300 helyett 400 túlórát.

A Hende Csaba vezette törvényalkotási bizottság azonban egy másik verziót véglegesített benyújtásra: alapszabályként megtartaná a 250 túlórát, amely kollektív szerződés esetén lehet 300 óra, de „a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján” felemelhető 400 órára –kollektív szerződéstől függetlenül. Ez lenne az ún. önként vállalt túlmunka.

Ez tehát az a végső verzió, amelyről szerdán szavazni fognak.

A másik vitatott kérdésben, hogy a munkaidőkeret akár 3 év is lehet, és csak ennyi idő után számolják ki, hogy túlórázott-e valaki, semmi nem változott. Hiába mondta Gulyás Gergely miniszter a kormányinfon, hogy a kormány nem támogat egy évnél hosszabb elszámolási időszakot, erre vonatkozóan egyik bizottság se nyújtott be módosító indítványt, vagyis úgy látszik, marad a három év.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.