Az elszálló árak miatt több mint 20 százalékkal nőtt a bolti lopások száma

  • narancs.hu
  • 2022. december 23.

Belpol

Idén január és november között 7560 esetet regisztráltak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból kiderül, a múlt évihez képest megugrott a kisebb, vagyis az ötezer forint értéket meg nem haladó, így szabálysértésnek számító lopások száma az év első tizenegy hónapjában – írja a Népszava.

Míg tavaly ugyanebben az időszakban 6172 ilyen esetet regisztráltak, addig idén január és november vége között 7560-at. Ez 22,4 százalékos növekedést jelent. Az elkövetők a legtöbb esetben – ahogy tavaly, úgy idén is – elsősorban élelmiszert loptak, ezt a toplistán a ruházat, az illatszer, a vegyi áru és a műszaki cikk követte. 

Maczelka Márk, a Spar Magyarország Kft. kommunikációs vezetője a lap megkeresésére úgy fogalmazott,

a jelenlegi nehezebb gazdasági helyzet az üzletekben elkövetett lopások és lopási kísérletek folyamatosan növekvő számában is megmutatkozik.

Mint elmondta, ezek kapcsán egyre kevésbé beszélhetünk egyszerű élelmiszerlopásról, a hangsúly áthelyeződött a szervezett, sorozatos, megrendelésre, tovább értékesítési céllal történő eltulajdonításra.

Egy dunántúli Lidl munkatársa elmondta, bár konkrét számokhoz nincs hozzáférése, de vélhetően több a lopás az üzleteikben, ugyanis a személyzetet is sokkal szigorúbban ellenőrzik. Sokkal gyakrabban tartanak például próbavásárlást, direkt lopáshelyzetet generálva, azt figyelve, hogy a pénztárosok melyik trükköknek dőlnek be, a kamerákkal pedig nem csak a vevőket, de az alkalmazottakat is figyelik. Szerinte a leggyakrabban egyébként alkoholt, ruhaneműt, illetve a bazár részen található kisebb árucikkeket lopnak a vevők.

A lapnak nyilatkozó egyik kaposvári hipermarket biztonsági őre szerint, ha nem is túl nagy arányban, de nőtt a lopáskísérletek száma, állítása szerint pedig megjelent az áruházban a „szociális hátterű” tolvajlás. Mint elmondta: „felvágott, tejtermék, péksütemény, szelet csokoládé, amit megpróbálnak fizetés nélkül elvinni a vevők, de olyan is akadt, aki egy csomag élesztővel bukott le.”

A Népszava által kikért rendőrségi adatok alapján a legtöbb ilyen lopást a hiper- és a szupermarketekben, valamint egyéb vagyonőrt foglalkoztató üzletben követték el. A kisebb értékű lopások 13,1 százalékát követték el fiatalkorúak, 0,5 százalékát pedig gyermekkorúak. Tavaly hasonló arányok voltak: akkor a fiatalkorú elkövetők aránya 12,4 százalék volt, a gyermekkorúaké pedig 0,6 százalék volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.