Az igazságügyi miniszter szerint a kommunisták miatt állítják fel a kormány által felügyelt közigazgatási bíróságot

  • narancs.hu
  • 2018. május 26.

Belpol

Még véletlenül sem azért, hogy könnyebben elsimítsák a Fidesznek kényes ügyeket.

Fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus – erről is beszélt Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyar Időknek adott interjúban, amelyet szombat reggel az MTI szemlézett. Hozzátette: a bírók befolyásolni is képesek a politikai küzdelmeket a politikai ügyek vitele során.

Trócsányi László és az újabb négy év

Trócsányi László kezében az újabb miniszteri megbízás

Fotó: MTI

A szombati Magyar Időkben Trócsányi László visszautasította az ellenzéki politikusok és bizonyos szakmai körök kritikáit, akik azonnal a bírói függetlenség sérelmét vizionálják, ha az igazságügyi miniszter kiejti a száján a bíróság szót. Hangsúlyozta: a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, munkája során rendkívüli módon ügyel arra, hogy a bírák függetlensége semmiben se sérüljön. Megfogalmazása szerint „az, hogy egy demokráciában az igazságügyi miniszternek van és lehet feladata, véleménye az igazságszolgáltatásról, egyáltalán nem ördögtől való”.

Kitért arra is, hogy a jogállamiság egyik alapköve a közigazgatási bíráskodás. „Az, hogy 1989 óta nem történt meg a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok felállítása, jól tükrözi, hogy ezt az intézményt mindenkor mostohagyerekként kezelték a bírói szervezetrendszeren belül. Ma lehetőségünk van arra, hogy a kommunista pártállam által 1949-ben megszüntetett önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását ismét célul tűzzük ki, amivel történelmi adósságunkat törleszthetjük.”

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáról Trócsányi László elmondta: „A bíróság fontos szerepet játszik az emberi jogok védelmében, tény viszont az is, hogy a tagállamok gyakorta bírálják a strasbourgi bíróság ítéleteit, egyes esetekben ugyanis olyan ügyekbe is beavatkozik, amely az állami szuverenitás lényegét érinti. Egyes bírók úgy vélik, hogy ők az európai társadalom értékeinek meghatározói, noha ezen értékek meghatározásába nem vonták be a népet vagy a nép képviselőit.”

Arról, hogy milyen veszélyei lehetnek a közvetlenül a Fidesz-kormány alá becsatornázott különbíróságnak, korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Tényleg bedarálhatja a bíróságokat a kormány

Minisztérium alá rendelik a bíróságokat, nyugdíjaznak minden 1990 előtt is dolgozó bírát, jöhetnek a különbíróságok, és megszűnhet a Kúria. Az e heti arról ír, hogy Orbán Viktor előtt már kész tervek vannak arra, hogy miként lehet az utolsó független hatalmi ágat, a bíróságokat is megtörni.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.