Film

Férgek és fűzfapoéták

Emilie Blichfeldt: A csúf mostohatestvér

Kritika

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan abban, ahogy a filmipar figyelme (újra) a teljesíthetetlen szépségideálok felé fordult.

Ahogy az lenni szokott, a szórakoztatóipar gépezete éppen jóízűen bekebelezi saját kritikáját: a teljesíthetetlen szépségideálok köszönik, jól vannak, miközben néhány filmben kicsit szörnyülködhetünk, hogy milyen nehéz nem konvencionálisan szépnek lenni, vagy épp elveszíteni az ifjonti ruganyosságot. A tendencia leginkább az idősebb nők reprezentációjában mutatkozik: Demi Moore a testhorror műfaji keretei között dekonstruálja magát egészen sejtszintig (A szer), Renée Zellweger tulajdonképpen egész boldogan koslat a pasik után ötvenen túli anyukaként (Bridget Jones: Bolondulásig), Pamela Anderson jól megérdemelt hattyúdalát Las Vegasban adja elő (Az utolsó showgirl), Nicole Kidman pedig kalóriacsökkentett BDSM-afférba bonyolódik gyakornokával (Jókislány). A műfajok és hangnemek nagyon különböznek, de az üzenet nagyjából rímel: a társadalmi elvárások csak tönkretenni tudják a nőket, de így vagy úgy, tudnak még maguknak helyet követelni a nap alatt.

Ha kell, kis trükkökkel, ahogy A szerben láthattuk. Bár Emilie Blichfeldt norvég rendező kicsit ódzkodik a Coralie Fargeat-val hasonlítgatástól, a párhuzam mégis adja magát. Groteszk és pokolian vicces Hamupipőke-újragondolásának hősnője kétségbeesésében ugyanúgy a testmódosításhoz (vagy inkább testcsonkításhoz) nyúl, ahogy Demi Moore leselejtezett színésznője. A Grimm testvérek átdolgozásában ismert mese eredeti formájában is bővelkedik vérfagyasztó elemekben, de Blichfeldt még csavar egyet az alaphelyzeten, amikor központi alakjának Hamupipőke csúnyácska és irigy mostohatestvérét, Elvirát (Lea Myren) teszi meg. Nem lőjük le a poént, ha eláruljuk, a lány valójában nem is igazán gonosz és nem is igazán csúnya. Vesztére nem felel meg kora (a meg nem határozott, kissé elmosott 18–19. századi Nyugat-Európa) szépségideáljának, amelyet inkább Agnes/Hamupipőke (Thea Sofie Loch Næss) testesít meg. A két lány a korszak patriarchális és haszonelvű szemléletének köszönhetően köt ki egy háztartásban. Elvira özvegy anyja az elszegényedéstől tartva házasodik össze Agnes koros apjával. A boldog vőlegény az esküvő másnapján váratlanul meghal, ráadásul a végrendelet közzétételét követően az is kiderül, hogy mindkét fél pénztelen volt, és kölcsönösen remélt gazdagságot a frigytől. Nem marad más hátra, jó partit kell fogni Elvirának, hogy kirángassa a családot a szégyenletes szegénységből. A könyörtelenül pragmatikus anya pedig összes megtakarításukat Elvira módszeres, kínzással felérő „megszépítésére” kezdi költeni, hogy elnyerje a daliás Julian herceg (Isac Calmroth) szívét a hamarosan esedékes bálon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.