Törley Katalin: Megadom a bizalmat annak a pártnak, amelyik képes lesz leváltani a kormányt

Belpol

Most is és mindig felajánljuk a szaktudásunkat és segítségünket a demokratikus pártoknak  – mondta lapunknak a Tanítanék Mozgalom képviselője, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a múlt héten az elsőfokú ítéletet megváltoztatva nem a Kölcseyből kirúgott tanároknak adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla.

Rendben találta ötből négy egykori kölcseys tanár azonnali hatályú elbocsátását a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla május végén, pedig az elsőfokú ítélet végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot. A tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság közlése szerint a tanárok kártérítést nem kapnak és az ötmilliós perköltséget is kifizettetik velük.

Magyar Narancs: Mi volt az indoklás?

Törley Katalin: Ezen a szinten a bíróság az elsőfokú ügy aktáihoz nyúl vissza, nem hallgatja meg feltétlenül újra a feleket. Úgy véljük, számos olyan szempontot figyelmen kívül hagytak másodfokon, amelyek elsőfokon az igazunkat bizonyították. Nem csak munkajogi, hanem alapjogi kérdések fonódnak össze: elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó, amit nem lehet pusztán a munkáltató és a munkavállaló viszonyában értelmezni.

Az elsőfokú ítélet egyik kulcsmegállapítása szerint aránytalan volt az ellenünk alkalmazott szankció. A bíró részletesen kifejtette, hogy pusztán azért, mert valaki negyven évnyi munka után néhány órát mulasztott, túlzó és indokolatlan az azonnali hatályú felmondás. A munkáltatónak mérlegelnie kellett volna az intézkedés súlyát és körülményeit. Az is felmerült elsőfokon, hogy milyen irányok mentén büntetett engem és kollégáimat a tankerület. Miért éppen mi lettünk kirúgva? Hogy történhetett, hogy a mi mulasztott óráink már elbocsátást vontak maguk után, miközben mások – ugyanabban a tankerületben – sokkal több órát is mulaszthattak következmények nélkül? Ezekre a kérdésekre nem érkezett valódi válasz a bíróságon. A bíróság elsőfokon feltárta ezeket az ellentmondásokat, és az ítélet is ezek mentén született meg, meg is nyertük az eljárást. A másodfok viszont lényegében csak annyit mondott ki, hogy akár a legkisebb mulasztás is jogszerűen vezethet a legsúlyosabb következményhez.

Ahogy azt jogi képviseletünket végző Helsinki Bizottság is megfogalmazta, ez a logika azt sugallja, hogy

nincs különbség aközött, ha valaki inkább otthon marad, mert részeg és másnapos, valamit aközött, ha több évtizedes pályafutással rendelkező pedagógusok a hivatásuk, szakmai méltóságuk, a sztrájkjog és a diákjaik érdekeinek védelmében vállalják a polgári engedetlenséget.

A másodfokú döntés szerint mindkettő ugyanolyan elbírálás alá esik – sőt, nem is szükséges mérlegelni az egyes esetek körülményeit.

 
Törley Katalin
Forrás: Törley Katalin Facebook
 

MN: Szó volt róla, hogy feljebb viszik az ügyet. Egy ilyen peres ügy évekig elhúzódhat, ráadásul az egész ügynek erős politikai felhangja van. Mit gondol, tudatosan törekszik a kifárasztásukra a hatalom?

TK: Persze, de hát ez így van, mióta csak megalapítottuk a Tanítanék Mozgalmat. Kezdetektől fogva a kifárasztásunkra játszanak, minden eszközt bevetnek. Öten vagyunk ebben a konkrét ügyben, mindannyiunknak komolyan belenyúltak az életébe. De a saját és a kollégáim nevében is állítom, hogy kitartunk az igazunk mellett. Nem fogjuk feladni, csak mert elfáradtunk, mert elegünk lett. Ne számítsanak arra, hogy idővel belenyugszunk.

Hadd tegyem hozzá, hogy egyik kollégánk esetében helyben hagyták az elsőfokú ítéletet, mivel nála igazolható volt, hogy minden óráját megtartotta. Négyünk számára egyértelmű, hogy továbbvisszük az ügyet. Nemcsak jogilag, de erkölcsileg is meg akarjuk védeni azt, amit képviselünk.

MN: Közbevetem szkeptikusan: milyen kedvező fordulatra számíthatnának a Kúrián?

TK: Igen, értem. De nem szeretem, ha általánosságban beszélünk – sem a szülőkről, sem a pedagógusokról, sem a bírókról. Vannak ilyenek is, olyanok is. Tudom, hogy a bírói testületben vannak olyan tagok, akik rendkívül lelkiismeretesen és kiváló szakmai színvonalon végzik a munkájukat. Ez persze még nem jelenti azt, hogy feltétlenül nekünk fognak igazat adni, és azt sem tudhatjuk, hogy az ügy melyik tanácshoz kerül majd.

MN: Hosszú távon Strasbourgig is elvinnék az ügyet?

TK: Igen, mindannyian készen állunk erre.

MN: Mennyi időbe telhet ez az egész folyamat?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.