Utólag jutott eszébe a Békés megyei fideszeseknek, hogy kell nekik a szabadkígyósi Wenckheim-kastély

Kis-Magyarország

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély pályázat útján Hódmezővásárhely tulajdonába került, ám utóbb Békés megye követeli magának. Márki-Zay szerint a lényeg, hogy közösségi tulajdonba maradjon, s ne lophassák el NER-es oligarchák, de Lázár most visszavonta korábbi miniszteri döntését.

Részben jókora vita, de részben egyetértés mutatkozik a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter és a Békés megyei főispán, Takács Árpád között, hogy mi legyen a szabadkígyósi Wenckheim-kastély sorsa. Pályázat útján a kastély ugyanis a Csongrád-Csanád megyei város tulajdonába került, de most Békés megye követeli magának.

„Felszólítom Márki-Zay Pétert, hogy a hódmezővásárhelyi közélet békéjének megteremtése érdekében, a békési emberek javára, tartsa be ígéretét és álljon el a kastély-örökbefogadási kérelmétől. Wenckheim-kastély további működtetése és fejlesztése a mi ügyünk és a mi feladatunk” – mondta abban a nemrégiben egy, a közéleti közösségi oldalára feltett videóban Takács Árpád Békés megyei főispán. Takács Facebook-oldala azóta működik, amióta Orbán Viktor megbízta Takácsot a Békéscsaba központú választókerület vezetésével, ami azt jelenti, hogy 2026 áprilisában jó eséllyel ő lesz ennek a körzetnek a fideszes országgyűlési képviselőjelöltje. Takács közéleti oldala éppen a választókerületi kinevezésével indult, miután a térség eddigi választókerületi elnöke, Herczeg Tamás bejelentette, hogy nem indul a 2026-os választáson

A messze földön híres és európai uniós forrásból felújított Wenckheim-kastély a Békéscsabához közeli Szabadkígyóson található, amely éppen annak a választókerületnek a része, ahol Takács hamarosan országgyűlési képviselőjelölt lesz. Takács egyelőre mindenütt főispánként jelenik meg, a Wenckheim-kastély körüli vitákban is, noha egyértelmű, hogy a szabadkígyósi kastély melletti megkésett kiállás már a politikai kampányának a kezdőakkordja lenne.

A főispán és egyben fideszes parlamenti képviselőjelölt május végén a Békés Vármegyei Önkormányzat fideszes elnökével, Molnár Sándorral, Békéscsaba elvben független polgármesterével, Szarvas Péterrel (Hajrá Békéscsaba) és a szintén független szabadkígyósi településvezetővel, Kosznáné dr. Pule Ilonával közösen levelet írt a Közlekedési és Építési Minisztériumnak. Ebben arra kérik Lázár János minisztert, hogy a kastély vagyonkezelése és működtetése maradjon Békés megyében, mert ebben látják a megnyugtató rendezés zálogát. Ennek érdekében kérik a jelenlegi pályázatról hozott döntés felülvizsgálatát és új pályázat kiírását.

Mint kiderül, a tulajdonba vételre a Békés megyei önkormányzat jelentkezne, erről a testület a soron következő közgyűlésén előzetes döntést is hozna. A működtetést egy nonprofit gazdasági társaság keretében az érintett önkormányzatokkal közösen valósítanák meg. Ehhez hozzátették: „A műemlék további fenntartására és fejlesztésére megvalósítható koncepció áll rendelkezésükre, így bíznak benne, hogy a helyi közösség és a széles körű látogatóközönség javára, lehetőségünk nyílik annak méltó hasznosítására.” Hogy a megyei önkormányzatnak, Békéscsabának és Szabadkígyósnak mekkora szabad forrása van az üzemeltetésre és a fenntartásra, arról eddig semmilyen közlés nem hangzott el.

Takács Árpád és a viharsarki partnerei azonban ütemet tévesztettek és elkéstek, ugyanis a magán- vagy közösségi tulajdonba adott honi kastélyok első felének pályázati kiírása hosszú hónapokkal ezelőtt lejárt. Ezt a folyamatot többen, köztük Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is kastélylopási projektnek nevezi, éppen ezért az általa vezetett Hódmezővásárhely pályázott a szabadkígyósi kastélyra, hogy megakadályozza az oligarchák magántulajdonába kerülő lopást, és a város nyert is. A Magyar Közlönyben meg is jelent – méghozzá Lázár János aláírásával! –, hogy az ingatlan a hódmezővásárhelyi önkormányzat tulajdona lett.

Így aztán Takács Árpádék némileg elkéstek a kastély megszerzésére vonatkozó terveikkel, és bár az építési és közlekedési tárcával egyeztettek Budapesten, küldöttségüket nem Lázár fogadta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.