Az Onkológiai Intézet azt üzeni: Kedves betegek, értelmetlen sorban állni hajnaltól

  • narancs.hu
  • 2019. július 25.

Belpol

Nyilván akkor is, ha csak így lehet bejutni.

A 24.hu és az Index is beszámolt az Onkológiai Intézetben tapasztalt elképesztő állapotokról a minap. Zsúfolt folyosókon, olykor ácsorogva, „több órát várnak a betegek arra, hogy kemoterápiás kezeléshez jussanak. Van, aki már hajnal 5-kor megérkezik, hogy biztosan ellátáshoz jusson, sokan vidékről indulnak útnak” – olvashattuk a sokkoló riportban. A 24.hu így fogalmazott összességben: „A rendszer átláthatatlan, pedig még a sorszámhoz is sorszámot húznak a gyakran hajnali háromkor kelő betegek.”

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

A megjelent írásokra reagált az Országos Onkológiai Intézet, íme: „Minden beteget tájékoztatunk, hogy intézetünkben a munkaidő és a betegellátás 7 óra 30 perckor kezdődik. A várótermeket 7 órakor nyitjuk, a munkakezdés előtt órákkal érkező betegek extra várakozási ideje ezért értelmetlen, nem róható fel az intézetnek.” Hozzátették: „Intézetünk alapelve évtizedek óta, hogy minden hozzánk forduló beteget megfelelő időben, várólista alkalmazása nélkül kezelünk, ami a legtöbb Nyugat-Európai ország vezető rákközpontjában sem megoldott.”

A Népszava eközben úgy értesült: hivatalból indít vizsgálatot az ombudsman az Országos Onkológiai Intézetben tapasztalható betegellátás körülményei miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.