Az orvosi kamara is kiáll a szakdolgozók bérének emelése mellett

Belpol

Ha nem lesz változás az egészségügyben, elfogy a munkaerő és bedől a közellátás.

„Tudjuk, hogy mi a baj és azt is tudjuk, hogy mit kellene tenni, hogy ne legyen baj” – így foglalta össze Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke azt a szövetséget és 12 pontot, amit szerdán mutatott be az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók kamarája. Ahogy azt a két testület vezetői elmondták: az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet, ami munkaerő-ellátási és fenntarthatósági problémákat okozott és okoz még mindig. Ráadásul a szolgálati jogviszonnyal az orvosok bére emelkedett, a szakdolgozóké viszont nem, így még komoly béraránytalanság és -feszültség is sújtja az ágazatban dolgozókat. Ezért „a magyar állampolgárok egészségét és ellátását fenyegető veszélyekre az egészségügyi dolgozók hivatásrendi köztestületei, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) együtt kívánják figyelmeztetni a magyar társadalmat” – áll a közleményükben.

Egy csapatban

A közös állásfoglalás tartalmaz egy 12 pontos listát is, ami a két kamara szerint „az egészségügyi ellátórendszer működőképességének megőrzése, az ellátás minőségének és biztonságának javítása érdekében elengedhetetlen”. Az első két pont rögtön a már említett bérfeszültségre reflektál: egyrészt

azt kérik, hogy érdemben emelkedjen a szakdolgozók bére,

másrészt azt, hogy álljon kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozója előtt. Kincses Gyula a MOK, és Balogh Zoltán a MESZK elnöke szerint azért fontos a két kamara együttes fellépése, mert így mindkét fél kifejezheti: egy egészségügy van, ami sem orvosok, sem szakdolgozók nélkül nem megy, így együtt, egy csapatban kell harcolniuk a jobb ellátásért, a betegekért és az ágazatban dolgozók megbecsültségéért.

A szakdolgozók napi bizonytalanságban élnek. Amire most felhívjuk a figyelmet, az nem új keletű dolog, régóta probléma, régóta jelentkező hiány, amit a koronavírus-járvány csak még inkább felerősített” – mondta Balogh Zoltán. Babonits Tamásné, a MESZK általános alelnöke ehhez hozzátette, hogy az ápolók fizikai és lelki megterhelése az elmúlt két évben óriási méreteket öltött. A gazdasági és műszaki osztályon dolgozó kollégák közül sokan hiányoznak, és az ápolóknak is rengeteg olyan feladatot kell elvégezniük, ami egyáltalán nem tartozik a feladatkörükbe, például ők cipelik az ágyakat és csomagolják össze a betegek holmijait, amikor egy-egy osztály a járvány miatt költözni kényszerül.

A legnagyobb karrier az, amit egy szakdolgozó elér, hogy 40 év munkaviszony után elmehet végre nyugdíjba. Sokan maradhatnának még, hiszen nincsenek 60 évesek és ők lennének az a generáció, amelyiktől a legtöbbet tanulhatnák a fiatalok, de nem bírják tovább

– mondta az alelnök. 

Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke ismertetett egy felmérést, ami azt vizsgálta, hogy mennyire égnek ki a szakdolgozók. Míg 2001-ben a megkérdezettek 17 százaléka mondta azt, hogy a súlyos kiégés veszélye fenyegeti, és évekig 20-25 százalék körül mozgott, addig ugyanez a szám 2021-ben több mint 46 százalék volt. „Megkérdeztük azt is, hogy mi a fő stresszforrás. Érdekes, hogy a covidot csak a második helyre tették a megkérdezett szakdolgozók. Az első helyen a szolgálati jogviszony szerepelt” – tette hozzá Irinyi Tamás.

A kevesebb több?

Azzal minden megszólaló egyetértett, hogy a jogviszonynak a szakdolgozók a nagy vesztesei. A kormány ugyan azt ígérte, hogy idén a 2018-as bérükhöz képest 21 százalékkal megemeli a szakdolgozók fizetését, de úgy tűnik, mégsem kap mindenki ennyit. A MESZK vezetői elmondták, az elmúlt napokban többen jelezték, hogy azokat az illetményeket, amiket eddig kaptak a munkáltatójuk döntése alapján, beépítik az alapbérükbe, és nem kapják meg pluszban, így a 21 százalékos béremelésből szinte alig éreznek majd valamit, alig lesz több a fizetésük, mint most. Ez nem érint minden szakmát, de vannak olyan területek, ahol már veszélyben volt az ellátás, ezért a munkáltatók megegyeztek az ott dolgozókkal, hogy illetmény formájában kapnak pluszpénzt.  Ilyen volt például az onkológia, vagy az intenzív ellátás. Ezt azonban most elveszik tőlük. Hogy mi alapján, azt egyelőre nem tudni, hivatalos rendelet erről nincs, de több szakdolgozó jelezte, hogy egy, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által decemberben kiadott, nem hivatalos utasítására hivatkozva közölték velük a munkahelyükön a hírt, valakivel a kórház udvarán, úgy mellékesen. A MESZK vezetői nem láttak ilyen utasítást.

A MESZK elnöksége egyébként már tavaly márciusban küldött egy javaslatot Pintér Sándornak, Kásler Miklósnak és az OKFŐ igazgatójának, Jenei Zoltánnak arról, hogyan kellene kinéznie a szakdolgozói bértáblának. A 12 pontban követelt érdemi béremelés alapjának is ezt a táblázatot tekintik. A 12 pont emellett kitér még az ügyeleti díjak rendezésére is és megemlíti azt is, hogy „a műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára” rendkívül fontos. Irinyi Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy korábban a műszakok átfedésben voltak egymással, vagyis az is beszámított a munkaidőbe, amíg valaki átadta és átvette az osztályt. Ez azonban jó ideje megszűnt, és bár hiába jár le valakinek a munkaideje kettőkor, az osztály átadásával még legalább 45 percet tölt, ezt azonban már senki sem fizeti ki neki.

32 éve dolgozom az egészségügyben. Kiszámoltam, hogy ha a műszakátadásokat vesszük, akkor ebből legalább 2,5 évet ingyen dolgoztam 

- hangzott el.

Szép lassan elfogynak a szakdolgozók

A jelenlévő orvosok és szakdolgozók kitértek a járványkezelésre is. Szerintük 40 ezer halálos áldozat után a társadalomnak teljesen jogos elvárása, hogy válaszokat akar kapni. „Az pedig, amit a politikusok fogalmaznak meg, sokszor nem rezonál arra, ami valóban a betegágyak mellett történik” – jegyezte meg Álmos Péter, a MOK alelnöke. Szerinte fontos megjegyezni, hogy a rendkívül hosszúra nyúlt várólisták elsősorban a covidnak köszönhetőek, hiszen a sebészek közül sokakat átvezényeltek a covid-osztályokra és még mindig ott vannak, így műteni nem tudnak, vagy nem annyit, mint amennyire szükség lenne. Azt a vádat mindannyian visszautasították, hogy az orvosok a hálapénz megszűnése miatt operálnak kevesebbet. Svéd Tamás, a MOK titkára szerint az egész rendszer úgy van kitalálva, hogy nem motiválja sem az orvost, sem az intézményt a többletmunkára. Majd Álmos Péter hozzátette: egy orvos nemrég arról számolt be, hogy egy műtéttel eltávolította egy beteg vastagbéldaganatát és a máján keletkezett áttétet, ezzel pedig az intézmény ellen cselekedett, mert ezért csak egyszer jár a finanszírozás, míg ha ezt két műtétben csinálja meg, akkor dupla finanszírozást kapott volna érte a kórház. Amíg tehát ezen a struktúrán és finanszírozáson nem változtatnak, nem lesz rend és nem lesznek tiszta, átlátható betegutak sem. Ehhez pedig adatnyilvánosságra van szükség, jegyezte meg minden résztvevő.

Arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy a 12 pontjukat választási programként értékeli majd a közvélemény, Kincses Gyula megjegyezte, mindkét kamara távol tarja magát a pártpolitikától és bárki is legyen kormányon, bármi is történjen a választáson, a 12 pontot a mindenkori kormány figyelmébe ajánlják. „Nincs fél évünk, nem várhatunk tovább, most van helyzet az egészségügyben, most kell cselekedni” – tette hozzá. A közös állásfoglalást nyilvánossá teszik, elküldik a döntéshozóknak és várják az érdemi választ. Az, hogy mi lesz a következő lépésük attól függ, hogy milyen választ kapnak, ha egyáltalán érkezik válasz. „Nem hiszem, hogy fenyegetőznünk kellene – jegyezte meg Svéd Tamás. – De azt azért el kell mondani, hogy a szakdolgozóknak van terve arra az esetre, ha nem történik semmi. Még pedig az, hogy szépen lassan elfogynak, a közellátás pedig egyszerűen bedől.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.