Egészségügyi szakdolgozók az új egészségügyi jogviszonyról: "ez nettó veszteség"

Belpol

70 ezer szakdolgozóból több ezren nem írnák alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ha nem lesz változás a törvényben. Helyette külföldre mennének, a magánellátásba, vagy akár a pályát is elhagynák.

Ahogy azt megírtuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által végzett felmérés szerint "a magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is."

Skandináviába is mennének a magyar orvosok az új egészségügyi törvény miatt

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény november 18-án lép hatályba, de a végrehajtási rendeletek egyelőre sehol sincsenek. „A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is" - áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felméréséről kiadott október végi közleményben.

A helyzet legalább ennyire tragikus a szakdolgozói oldalon: a nagyjából 70 ezer szakdolgozó közül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felhívására mindössze egy hét alatt 23 771 aláírás érkezett azért, hogy a törvényt a hatályba lépése előtt módosítsák. Közben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is mérésekbe kezdett, hányan nem írnák alá januárban az új jogviszonyt. A MESZK adatai szerint 30 százalék közül mozog ez a szám. Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak megjegyezte: a fiatalok körében ez az arány magasabb is lehet, mivel ők mobilisabbak, könnyebben belevágnak a külföldi munkába, mint a középkorúak vagy a nyugdíjhoz közeledők. A szakdolgozók 90 százaléka nő, akikre több családi kötöttség hárul, mint a férfiakra, ők ezért talán nehezebben hagyják el az országot – de ez nem jelenti azt, hogy maradnak a közfinanszírozott egészségügyben, sokan az orvosokhoz hasonlóan inkább átigazolnak a magánellátásba.

"A szakdolgozók körében sokkal magasabb azok aránya, akik a pályát is elhagynák. Az orvosok 170–350 százalékos béremelése legalább vonzóvá teszi a szakmát, a szakdolgozóknál viszont eddig volt egy 40 százalékos emelés és 2022-re ígértek újabb 30 százalékot. Ez így teljesen elfogadhatatlan, ez a szakdolgozóknak nettó veszteség" – mondja a FESZ elnöke, aki szerint ez a törvény csupán az orvosbérekben kedvezőbb az eddiginél, másban nem. Mivel a szakdolgozókat nem kompenzálják, sokak számára kedvezőbb például a kereskedelemben elhelyezkedni, és mellette bedolgozni a házi betegellátásba.

false

 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

 

Lesznek-e bérnővérek?

A törvény és az új jogviszony a bérnővérekről is felvet néhány kérdést. Ők olyan ápolók, akik vagy egy cég alkalmazásában állnak, vagy a főállásuk mellett másod-, esetleg harmadállásban vállalják a kiküldetést (róluk bővebben lásd: Bérnővérek az egészségügyben, Magyar Narancs, 2018. október 3.). Két évvel ezelőtti cikkünk írásakor forrásaink azt mondták, négy-öt éve kezdett drámaian csökkenni az ápolók száma, s ekkor figyeltek fel a bérnővérjelenségre. 2018 októberében volt olyan kórház, amely havi kétezer órában vette igénybe ezt a szolgáltatást akár 10–12 osztályon is. Nagy kérdés tehát, hogy az új jogviszony engedi-e majd ezt a foglalkoztatási formát.

Soós Adrianna szerint az új jogviszonyban csak akkor működhet a munkaerő-kölcsönzés, ha az intézmény dolgozói nem tudják ellátni az alapfeladatokat. Ez a forma nem lehetetlenül el, de nehezebbé válik, hiszen az intézménynek majd bizonyára igazolnia kell, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó alkalmazottjai nincsenek elegen, munkaerő-kölcsönzésre lesz szükségük. "Van azonban a bérnővérségnek egy másik formája is, amikor egy egészségügyi szolgáltató nemcsak a munkaerőt adja a kórháznak, hanem az eszközöket vagy szolgáltatást is, ilyen például a műveseállomás, vagy bizonyos laboratóriumi feladatok. Ezeket továbbra sem korlátozzák" – mutat rá a FESZ elnöke.

Harmadállásban dolgozó bérnővérekkel oldják meg a kórházak a munkaerőhiányt

A mind aggasztóbb nővérhiány enyhítésének egyik lehetséges megoldása a bérnővérek alkalmazása. Csakhogy még a sokadik 12 órát teljesítő bérnővérekkel együtt sincs meg a kellő számú ápoló az országban. Szeptember első hetében robbant a hír, hogy az ajkai kórház intenzív osztályán még a nyáron felmondott az összes ápoló, köztük a főnővér és a helyettese is.

Mennyi lesz a végkielégítés?

A végrehajtási rendeletek ismerete nélkül azonban a legtöbb kérdésben csak találgatni tudnak az egészségügyi dolgozók. Például abban is, hogy mi történik akkor, ha valaki nem írja alá a jogviszonyi szerződést. Az biztos, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mennyi végkielégítés jár a dolgozónak. Az új törvény szerint kevesebb, mint a közalkalmazotti szerint. Január elsején már nem lesz hatályban a közalkalmazotti jogviszony, ha viszont valaki nem írja alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, akkor az a törvény nem vonatkozhat rá.

A végkielégítés ügyéről egyelőre a MOK sem tud állást foglalni. Jelenleg óriási a bizonytalanság a rendszerben: lassan november közepén járunk és a törvény hatályba lép, a végrehajtási rendeletek nem ismertek, az intézmények pedig nem lehetnek benne biztosak, hogy hány orvos és szakdolgozó veszi fel a munkát január elsején.

Jönnek az új kórházigazgatók

Ahogy az sem okoz megnyugvást az egészségügyi dolgozóknak, hogy október végén megalakult az a bizottság, amely nagyjából 40 kórház vezetőjének a személyéről dönt. A Népszava információi szerint ez is összekapcsolódhat az új törvénnyel: elképzelhető, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítását a döntéshozók olyan formában képzelik el (a koncepciót nem ismerheti meg a nyilvánosság, mert a Belügyminisztérium által megrendelt tanulmányt titkosították), hogy a megyei vagy járási kórházak nagyobb szerephez jutnak; ezek fogják össze a városi kórházakat, azok pedig a rendelőintézeteket és az alapellátás résztvevőit.

A bizottság e „csúcsintézmények” vezetőit jelöli ki, és könnyen lehet, hogy ezek az igazgatók íratják alá az új jogviszonyi szerződést az orvosokkal és szakdolgozókkal. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint, ha ez így lesz, és a jelenlegi szabályokon a kormány nem változtat, könnyen elképzelhető, hogy egy megyén vagy járáson belül az egészségügyi dolgozók egyszerűbben kirendelhetők lesznek. Magyarán oda vezénylik majd őket, ahol éppen szükség van rájuk.

A törvény módosítását ígérik, de nem egyeztetnek az orvosokkal

Mindenben lesz megállapodás az orvosokkal és a törvényjavaslat vissza fog kerülni az országgyűlés elé. Legalábbi ezt ígéri Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. "Minden orvos biztos lehet abban, hogy őket az egész változás csak pozitívan fogja érinteni" - mondta Hollik István az ATV Csatt című műsorában hétfő este. A Fidesz kommunikációs igazgatója az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről beszélt és megemlítette, jelenleg is zajlanak a tárgyalások a részletszabályozásokat illetően, és szerinte meg is fognak egyezni.

Holliknak a MOK elnökségének nevében Kincses Gyula azt írta szerdán: "Tájékoztatom, hogy 2020. október 6., a törvény megszavazása óta többszörös kérésünk ellenére a törvénnyel kapcsolatban semmilyen egyeztetés nem történt." A MOK elnöke hozzáteszi: az egyeztetést változatlanul szükségesnek tartják.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.