Egészségügyi szakdolgozók az új egészségügyi jogviszonyról: "ez nettó veszteség"

Belpol

70 ezer szakdolgozóból több ezren nem írnák alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ha nem lesz változás a törvényben. Helyette külföldre mennének, a magánellátásba, vagy akár a pályát is elhagynák.

Ahogy azt megírtuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által végzett felmérés szerint "a magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is."

Skandináviába is mennének a magyar orvosok az új egészségügyi törvény miatt

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény november 18-án lép hatályba, de a végrehajtási rendeletek egyelőre sehol sincsenek. „A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is" - áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felméréséről kiadott október végi közleményben.

A helyzet legalább ennyire tragikus a szakdolgozói oldalon: a nagyjából 70 ezer szakdolgozó közül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felhívására mindössze egy hét alatt 23 771 aláírás érkezett azért, hogy a törvényt a hatályba lépése előtt módosítsák. Közben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is mérésekbe kezdett, hányan nem írnák alá januárban az új jogviszonyt. A MESZK adatai szerint 30 százalék közül mozog ez a szám. Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak megjegyezte: a fiatalok körében ez az arány magasabb is lehet, mivel ők mobilisabbak, könnyebben belevágnak a külföldi munkába, mint a középkorúak vagy a nyugdíjhoz közeledők. A szakdolgozók 90 százaléka nő, akikre több családi kötöttség hárul, mint a férfiakra, ők ezért talán nehezebben hagyják el az országot – de ez nem jelenti azt, hogy maradnak a közfinanszírozott egészségügyben, sokan az orvosokhoz hasonlóan inkább átigazolnak a magánellátásba.

"A szakdolgozók körében sokkal magasabb azok aránya, akik a pályát is elhagynák. Az orvosok 170–350 százalékos béremelése legalább vonzóvá teszi a szakmát, a szakdolgozóknál viszont eddig volt egy 40 százalékos emelés és 2022-re ígértek újabb 30 százalékot. Ez így teljesen elfogadhatatlan, ez a szakdolgozóknak nettó veszteség" – mondja a FESZ elnöke, aki szerint ez a törvény csupán az orvosbérekben kedvezőbb az eddiginél, másban nem. Mivel a szakdolgozókat nem kompenzálják, sokak számára kedvezőbb például a kereskedelemben elhelyezkedni, és mellette bedolgozni a házi betegellátásba.

false

 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

 

Lesznek-e bérnővérek?

A törvény és az új jogviszony a bérnővérekről is felvet néhány kérdést. Ők olyan ápolók, akik vagy egy cég alkalmazásában állnak, vagy a főállásuk mellett másod-, esetleg harmadállásban vállalják a kiküldetést (róluk bővebben lásd: Bérnővérek az egészségügyben, Magyar Narancs, 2018. október 3.). Két évvel ezelőtti cikkünk írásakor forrásaink azt mondták, négy-öt éve kezdett drámaian csökkenni az ápolók száma, s ekkor figyeltek fel a bérnővérjelenségre. 2018 októberében volt olyan kórház, amely havi kétezer órában vette igénybe ezt a szolgáltatást akár 10–12 osztályon is. Nagy kérdés tehát, hogy az új jogviszony engedi-e majd ezt a foglalkoztatási formát.

Soós Adrianna szerint az új jogviszonyban csak akkor működhet a munkaerő-kölcsönzés, ha az intézmény dolgozói nem tudják ellátni az alapfeladatokat. Ez a forma nem lehetetlenül el, de nehezebbé válik, hiszen az intézménynek majd bizonyára igazolnia kell, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó alkalmazottjai nincsenek elegen, munkaerő-kölcsönzésre lesz szükségük. "Van azonban a bérnővérségnek egy másik formája is, amikor egy egészségügyi szolgáltató nemcsak a munkaerőt adja a kórháznak, hanem az eszközöket vagy szolgáltatást is, ilyen például a műveseállomás, vagy bizonyos laboratóriumi feladatok. Ezeket továbbra sem korlátozzák" – mutat rá a FESZ elnöke.

Harmadállásban dolgozó bérnővérekkel oldják meg a kórházak a munkaerőhiányt

A mind aggasztóbb nővérhiány enyhítésének egyik lehetséges megoldása a bérnővérek alkalmazása. Csakhogy még a sokadik 12 órát teljesítő bérnővérekkel együtt sincs meg a kellő számú ápoló az országban. Szeptember első hetében robbant a hír, hogy az ajkai kórház intenzív osztályán még a nyáron felmondott az összes ápoló, köztük a főnővér és a helyettese is.

Mennyi lesz a végkielégítés?

A végrehajtási rendeletek ismerete nélkül azonban a legtöbb kérdésben csak találgatni tudnak az egészségügyi dolgozók. Például abban is, hogy mi történik akkor, ha valaki nem írja alá a jogviszonyi szerződést. Az biztos, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mennyi végkielégítés jár a dolgozónak. Az új törvény szerint kevesebb, mint a közalkalmazotti szerint. Január elsején már nem lesz hatályban a közalkalmazotti jogviszony, ha viszont valaki nem írja alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, akkor az a törvény nem vonatkozhat rá.

A végkielégítés ügyéről egyelőre a MOK sem tud állást foglalni. Jelenleg óriási a bizonytalanság a rendszerben: lassan november közepén járunk és a törvény hatályba lép, a végrehajtási rendeletek nem ismertek, az intézmények pedig nem lehetnek benne biztosak, hogy hány orvos és szakdolgozó veszi fel a munkát január elsején.

Jönnek az új kórházigazgatók

Ahogy az sem okoz megnyugvást az egészségügyi dolgozóknak, hogy október végén megalakult az a bizottság, amely nagyjából 40 kórház vezetőjének a személyéről dönt. A Népszava információi szerint ez is összekapcsolódhat az új törvénnyel: elképzelhető, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítását a döntéshozók olyan formában képzelik el (a koncepciót nem ismerheti meg a nyilvánosság, mert a Belügyminisztérium által megrendelt tanulmányt titkosították), hogy a megyei vagy járási kórházak nagyobb szerephez jutnak; ezek fogják össze a városi kórházakat, azok pedig a rendelőintézeteket és az alapellátás résztvevőit.

A bizottság e „csúcsintézmények” vezetőit jelöli ki, és könnyen lehet, hogy ezek az igazgatók íratják alá az új jogviszonyi szerződést az orvosokkal és szakdolgozókkal. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint, ha ez így lesz, és a jelenlegi szabályokon a kormány nem változtat, könnyen elképzelhető, hogy egy megyén vagy járáson belül az egészségügyi dolgozók egyszerűbben kirendelhetők lesznek. Magyarán oda vezénylik majd őket, ahol éppen szükség van rájuk.

A törvény módosítását ígérik, de nem egyeztetnek az orvosokkal

Mindenben lesz megállapodás az orvosokkal és a törvényjavaslat vissza fog kerülni az országgyűlés elé. Legalábbi ezt ígéri Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. "Minden orvos biztos lehet abban, hogy őket az egész változás csak pozitívan fogja érinteni" - mondta Hollik István az ATV Csatt című műsorában hétfő este. A Fidesz kommunikációs igazgatója az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről beszélt és megemlítette, jelenleg is zajlanak a tárgyalások a részletszabályozásokat illetően, és szerinte meg is fognak egyezni.

Holliknak a MOK elnökségének nevében Kincses Gyula azt írta szerdán: "Tájékoztatom, hogy 2020. október 6., a törvény megszavazása óta többszörös kérésünk ellenére a törvénnyel kapcsolatban semmilyen egyeztetés nem történt." A MOK elnöke hozzáteszi: az egyeztetést változatlanul szükségesnek tartják.

Neked ajánljuk