"Ha ez így marad, senki nem akar majd főnővér lenni"

Az egészségügyi szakdolgozók hétvégi demonstrációja után a MESZK elnöke bízik abban, hogy legkésőbb augusztus végén megindulnak a tárgyalások a döntéshozókkal.

„Az elmúlt két hétben hihetetlenül sok támogatást kaptunk, összesen körülbelül 260 szakszervezet fejezte ki a szolidaritását, egy része pedig csatlakozott is a nagygyűlésünkhöz, csak úgy, mint a társkamarák és közel 30 szakmai szervezet, szövetség” – értékelte a szombati egészségügyi demonstrációt Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

„Rövid idő alatt szerveztük meg a nagygyűlést, ráadásul a nyár közepén, mégis több ezer ember eljött. Amikor belefogtunk, nem is gondoltuk, hogy túlmutat majd az ágazaton, de rengetegen támogattak bennünket az egészségügyi szférán kívülről is” – mondta Balogh lapunknak.

Az eseményen az egészségügyi szervezetek mellett részt vett többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete és a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége is.

Az új jogviszony nem ismeri el a szakdolgozókat

A hétvégén a Hősök terén a fehér pólóba öltözött tömeg elsősorban azért tiltakozott, mert bár a márciusban hatályba lépett egészségügyi szolgálati jogviszony negatívumai az egészségügyi szakdolgozókra is vonatkoznak, ők mégsem kaptak az orvosokéhoz hasonló béremelést, így tovább nőtt a bérszakadék az ápolók és az orvosok között. Ahogy Balogh Zoltán fogalmazott:

„az új jogviszony egy sorával sem ismeri el az egészségügyi szakdolgozókat, de sok esetben diszkriminációt jelent rájuk nézve.”

A MESZK nem sokkal az új jogviszony életbe lépése után kidolgozott egy, az orvosokéhoz hasonló bértáblát és március 18-án el is küldte azt Kásler Miklós és Pintér Sándor minisztereknek. A válaszra több mint három hónapot kellett várniuk, június 29-én végül Latorczai Csaba közigazgatási államtitkár reagált Kásler Miklós helyett.

A válasz viszont nem olyan volt, amilyenre az egészségügyi szakdolgozók számítottak: azon kívül, hogy az államtitkár felidézte a múltbéli béremeléseket és kijelentette, hogy a jövőben is kiemelt figyelemmel kísérik az egészségügyi szakdolgozók helyzetét, nem tartalmazott semmiféle javaslatot vagy ígéretet a MESZK által kidolgozott bértáblára vonatkozóan. Balogh Zoltán akkor azt nyilatkozta: az Emmi válasza minden elképzelésüket alulmúlta.

Ezért szerveződött a július végi nagygyűlés, és ezért született meg az a 12 pont is, amely összefoglalja a legégetőbb problémákat és a szükséges változtatásokat. Eszerint első és legfontosabb pontként az egészségügyi szakdolgozók azt kérik a döntéshozóktól, hogy állítsák vissza a közalkalmazotti jogviszonyukat. Emellett idén szeptember 1-től 30 százalékos béremelést kérnek, illetve hogy 2022. január 1-től lépjen életbe a kamara által kidolgozott bértábla. A 12 pont emellett kitér még többek között a szakdolgozói kompetenciák meghatározására és betartására, az alapellátásban dolgozók munkakörülményeinek javítására és a veszélyhelyzeti pótlékrendszer egységes bevezetésére is.

 

Tüntetés a Hősök terén

Fotó: Sióréti Gábor

 

„A 12 pontot a szakma egységesen elfogadta, támogatta” – mondta el Balogh Zoltán lapunknak a szombati nagygyűlés után, hozzátéve, hogy bárki is dönt az egészségügyi szakdolgozók sorsáról, nem kell attól tartani, hogy népszerűtlen lesz, a 12 pont ugyanis óriási társadalmi támogatottságot élvez, mondhatni, ez a közakarat.

A MESZK érdemi választ vár

A MESZK hétfőn elküldte a nagygyűlésen felolvasott kiáltványt Kásler Miklósnak, Pintér Sándornak és Orbán Viktornak is, és mielőbbi tárgyalásokat, intézkedéseket és döntéseket várnak a kormányzattól. A kiáltványt személyesen is át kívánják adni a politikusoknak. Előbbi két minisztert egyébként a szombati demonstrációra is meghívta a kamara, ám egyikük sem jelent meg, csupán leveleket küldtek.

Pintér levelében közölte, hogy nem tartja indokoltnak a megjelenését, „figyelemmel a Belügyminisztérium hatáskörére”, Kásler pedig annyival intézte el a meghívást, hogy megköszönte az egészségügyi dolgozóknak a koronavírus-járvány idején tanúsított alázatos munkájukat és közölte, hogy továbbra is számít a MESZK vezetőségének véleményére. Külön kérése volt, hogy olvassák fel a levelét a demonstráción, amit Balogh Zoltán meg is tett, mire a tömeg hangos fújolásba kezdett és azt skandálta:

„Mondjon le!”

Kérdésünkre, miszerint ha június végén az Emmi elutasította a bértáblát, most miért fogadná el, Balogh Zoltán azt mondta, hogy a nagygyűlés megmutatta, hogy a követeléseiket nem csupán egy szűk réteg támogatja, hanem több száz szervezet, több tízezer munkavállaló, és több millió magyar állampolgár.

Ráadásul a koronavírus-járvány negyedik hulláma előtt állunk, és ahhoz, hogy az egészségügyi szakdolgozók továbbra is hadra foghatóak legyenek, teljesülniük kell ezeknek a kéréseknek. Az új jogviszony életbe lépésekor

így is három ezer szakdolgozó tűnt el a rendszerből, amely egyébként is munkaerőhiánnyal küzdött.

Ha a munkakörülmények és bérek továbbra sem javulnak, további elvándorlás várható.

A 12 pont megvalósításához a kamara szeptemberi és januári határidőket adott meg. „Tudjuk, hogy vannak olyan pontok, amelyek csak ősszel teljesülhetnek, a parlamenti időszakban. A közalkalmazotti jogviszony visszaállításához például törvényt kell módosítani. Ha azonban elindul erről az egyeztetés, az már jelzésértékű, hogy a kormányzatban megvan a szándék a pontjaink elfogadására” – mondta Balogh. 

Hozzátette, a pótlékok vagy a jubileumi jutalmak rendezéséről viszont azonnal lehetne dönteni alacsonyabb szintű joganyagban. Vannak olyan hatályos rendelkezések, ahol „csak” a végrehajtással, a megvalósítással és az ellenőrzéssel vannak problémák. Például az alapellátásban, ahol a bértábla bevezetése során a munkáltatók nem egységesen ítélték meg az ott foglalkoztatottakat, sok kolléga hátrányára.

De van olyan is, ahol az orvosi és a szakdolgozói rendelkezés teljesen eltér egymástól. Jelenleg ugyanis, míg az osztályvezető orvosnak jár pótlék a vezető pozícióért, addig a főnővérnek nem.

„Ha ez így marad, senki nem akar majd főnővér lenni, már pedig egy osztály életét ők szervezik meg, nem az orvosok.

Ha nincsenek karakán szakdolgozói vezetők, az ápolási feladatok nem kapnak kellő figyelmet” – jegyezte meg a MESZK elnöke.

A kamara augusztus végéig olyan választ remél az illetékes döntéshozóktól, amelyben már konkrétumok, tevőleges intézkedések, felvetések, a pontjaikra való visszautalások szerepelnek. További akciókkal egyelőre nem készülnek, bíznak abban, hogy heteken belül tárgyalóasztal mellé ülnek az egészségügyről döntő politikusokkal. „Egy alkalommal, amikor Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatóval tárgyaltunk még februárban, jelezte, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénynek biztosan lesz módosítása. A kérdés most már csak az, hogy mikor. Szerintünk éppen itt van az ideje” – mondta Balogh.