Kik azok, akik az orvosoknál is rosszabbul járnak az új egészségügyi törvénnyel?

Az új jogszabállyal rosszul járnak az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók is. Utóbbiaknak ráadásul béremelés sem jár – az indoklás szerint az nekik már megvolt.

Október 6-án az Országgyűlés nagy egyetértésben, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. Két nappal korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetői arról számoltak be, hogy Orbán Viktor elfogadta az általuk kidolgozott bértáblát, és az erről, illetve a hálapénz kivezetéséről szóló törvényjavaslatot már a következő hét elején benyújtják kormánypárti politikusok. A „történelmi jelentőségű” béremelés felett érzett öröm addig tartott, amíg a törvényjavaslatot kézhez nem kapták az ágazati kamarák. A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban annak jártunk utána, mit is jelent ez a törvény a szakdolgozóknak.

Az orvosok mellett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának (MESZK) is 3–4 óra állt rendelkezésre a véleményezésre. A törvényjavaslat ugyanis nem csupán az orvosbérek emelését tartalmazta, hanem egy új jogviszony létrejöttét is rögzíti – utóbbi viszont nemcsak az orvosokra, hanem az egészségügyi ágazatban dolgozók egészére vonatkozik. A szakdolgozók számára viszont az új szabályozás nem tartalmaz a korábban beígérteken túli béremelést – miközben körülbelül 25 százalékkal több szakdolgozó kellene a rendszerbe.

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

 

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a szektorban január 1-jétől eltörli a közalkalmazotti státuszt (jelenleg az egészségügyben 60–70 ezren dolgoznak közalkalmazottként), és vele egy sor kedvezményt. Megszűnnek például a különféle (munkahelyi, kockázati, munkáltatói döntésen alapuló) pótlékok; megváltozik a túlórák elszámolásának ciklusa, amely most a kollektív szerződés értelmében 3 hónap, a munka törvénykönyve szerint viszont két év; felére csökken a felmondási idő; ellehetetlenül a kollektív szerződés intézménye. Ez utóbbi azért baj, mert a kollektív szerződés a munkavállalóknak biztonságot ad; amit abban rögzítenek, azt nem lehet egyoldalúan felmondani – foglalta össze Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.

„Azzal egyetértünk, hogy mindenki a főállásában keresse meg azt a bért, ami a megélhetéséhez kell, hogy ne zsigereljük ki az egészségügyi dolgozókat, de ehhez megfelelő kompenzációra is szükség van, nem csak az orvosoknak” – mondja Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

A FESZ ezért azt kéri: 2021 januárjától legyen egy 50 százalékos kompenzációs béremelés a szakdolgozóknál, a bértábla pedig honorálja a munkában eltöltött éveket és a megszerzett tapasztalatot. De kompenzálni kell az alapellátás 24 ezer szakdolgozóját és a szociális szférában egészségügyi végzettséggel dolgozókat is – ők ugyanis már az eddigi béremelésből is kimaradtak.

Közben a MESZK egy online kérdőívvel mérte fel a szakdolgozók véleményét a törvénnyel kapcsolatban. Néhány nap alatt 30 ezer válasz érkezett be, a számok pedig azt mutatják, nagyjából 15 ezren elhagynák a közellátást a frissen elfogadott törvény miatt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk,

• legnagyobb számban, 8758-an azok vannak, akik úgy gondolják, pályát módosítanak,
• 3071-en inkább a magánegészségügyet választanák,
• 2917-en pedig külföldi munkában gondolkodnak.

A friss Magyar Narancsban arról is olvashatnak, hogyan alakult az elmúlt években a szakdolgozók béremelése, mit szeretnének elérni és mit terveznek annak érdekében, hogy az új törvénnyel nem járjanak rosszul az egészségügyben dolgozók. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!