Kik azok, akik az orvosoknál is rosszabbul járnak az új egészségügyi törvénnyel?

Belpol

Az új jogszabállyal rosszul járnak az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók is. Utóbbiaknak ráadásul béremelés sem jár – az indoklás szerint az nekik már megvolt.

Október 6-án az Országgyűlés nagy egyetértésben, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. Két nappal korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetői arról számoltak be, hogy Orbán Viktor elfogadta az általuk kidolgozott bértáblát, és az erről, illetve a hálapénz kivezetéséről szóló törvényjavaslatot már a következő hét elején benyújtják kormánypárti politikusok. A „történelmi jelentőségű” béremelés felett érzett öröm addig tartott, amíg a törvényjavaslatot kézhez nem kapták az ágazati kamarák. A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban annak jártunk utána, mit is jelent ez a törvény a szakdolgozóknak.

Az orvosok mellett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának (MESZK) is 3–4 óra állt rendelkezésre a véleményezésre. A törvényjavaslat ugyanis nem csupán az orvosbérek emelését tartalmazta, hanem egy új jogviszony létrejöttét is rögzíti – utóbbi viszont nemcsak az orvosokra, hanem az egészségügyi ágazatban dolgozók egészére vonatkozik. A szakdolgozók számára viszont az új szabályozás nem tartalmaz a korábban beígérteken túli béremelést – miközben körülbelül 25 százalékkal több szakdolgozó kellene a rendszerbe.

false

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

 

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a szektorban január 1-jétől eltörli a közalkalmazotti státuszt (jelenleg az egészségügyben 60–70 ezren dolgoznak közalkalmazottként), és vele egy sor kedvezményt. Megszűnnek például a különféle (munkahelyi, kockázati, munkáltatói döntésen alapuló) pótlékok; megváltozik a túlórák elszámolásának ciklusa, amely most a kollektív szerződés értelmében 3 hónap, a munka törvénykönyve szerint viszont két év; felére csökken a felmondási idő; ellehetetlenül a kollektív szerződés intézménye. Ez utóbbi azért baj, mert a kollektív szerződés a munkavállalóknak biztonságot ad; amit abban rögzítenek, azt nem lehet egyoldalúan felmondani – foglalta össze Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.

„Azzal egyetértünk, hogy mindenki a főállásában keresse meg azt a bért, ami a megélhetéséhez kell, hogy ne zsigereljük ki az egészségügyi dolgozókat, de ehhez megfelelő kompenzációra is szükség van, nem csak az orvosoknak” – mondja Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

A FESZ ezért azt kéri: 2021 januárjától legyen egy 50 százalékos kompenzációs béremelés a szakdolgozóknál, a bértábla pedig honorálja a munkában eltöltött éveket és a megszerzett tapasztalatot. De kompenzálni kell az alapellátás 24 ezer szakdolgozóját és a szociális szférában egészségügyi végzettséggel dolgozókat is – ők ugyanis már az eddigi béremelésből is kimaradtak.

Közben a MESZK egy online kérdőívvel mérte fel a szakdolgozók véleményét a törvénnyel kapcsolatban. Néhány nap alatt 30 ezer válasz érkezett be, a számok pedig azt mutatják, nagyjából 15 ezren elhagynák a közellátást a frissen elfogadott törvény miatt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk,

  • legnagyobb számban, 8758-an azok vannak, akik úgy gondolják, pályát módosítanak,
  • 3071-en inkább a magánegészségügyet választanák,
  • 2917-en pedig külföldi munkában gondolkodnak.

A friss Magyar Narancsban arról is olvashatnak, hogyan alakult az elmúlt években a szakdolgozók béremelése, mit szeretnének elérni és mit terveznek annak érdekében, hogy az új törvénnyel nem járjanak rosszul az egészségügyben dolgozók. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.