Kik azok, akik az orvosoknál is rosszabbul járnak az új egészségügyi törvénnyel?

Belpol

Az új jogszabállyal rosszul járnak az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók is. Utóbbiaknak ráadásul béremelés sem jár – az indoklás szerint az nekik már megvolt.

Október 6-án az Országgyűlés nagy egyetértésben, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. Két nappal korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetői arról számoltak be, hogy Orbán Viktor elfogadta az általuk kidolgozott bértáblát, és az erről, illetve a hálapénz kivezetéséről szóló törvényjavaslatot már a következő hét elején benyújtják kormánypárti politikusok. A „történelmi jelentőségű” béremelés felett érzett öröm addig tartott, amíg a törvényjavaslatot kézhez nem kapták az ágazati kamarák. A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban annak jártunk utána, mit is jelent ez a törvény a szakdolgozóknak.

Az orvosok mellett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának (MESZK) is 3–4 óra állt rendelkezésre a véleményezésre. A törvényjavaslat ugyanis nem csupán az orvosbérek emelését tartalmazta, hanem egy új jogviszony létrejöttét is rögzíti – utóbbi viszont nemcsak az orvosokra, hanem az egészségügyi ágazatban dolgozók egészére vonatkozik. A szakdolgozók számára viszont az új szabályozás nem tartalmaz a korábban beígérteken túli béremelést – miközben körülbelül 25 százalékkal több szakdolgozó kellene a rendszerbe.

false

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

 

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a szektorban január 1-jétől eltörli a közalkalmazotti státuszt (jelenleg az egészségügyben 60–70 ezren dolgoznak közalkalmazottként), és vele egy sor kedvezményt. Megszűnnek például a különféle (munkahelyi, kockázati, munkáltatói döntésen alapuló) pótlékok; megváltozik a túlórák elszámolásának ciklusa, amely most a kollektív szerződés értelmében 3 hónap, a munka törvénykönyve szerint viszont két év; felére csökken a felmondási idő; ellehetetlenül a kollektív szerződés intézménye. Ez utóbbi azért baj, mert a kollektív szerződés a munkavállalóknak biztonságot ad; amit abban rögzítenek, azt nem lehet egyoldalúan felmondani – foglalta össze Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.

„Azzal egyetértünk, hogy mindenki a főállásában keresse meg azt a bért, ami a megélhetéséhez kell, hogy ne zsigereljük ki az egészségügyi dolgozókat, de ehhez megfelelő kompenzációra is szükség van, nem csak az orvosoknak” – mondja Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

A FESZ ezért azt kéri: 2021 januárjától legyen egy 50 százalékos kompenzációs béremelés a szakdolgozóknál, a bértábla pedig honorálja a munkában eltöltött éveket és a megszerzett tapasztalatot. De kompenzálni kell az alapellátás 24 ezer szakdolgozóját és a szociális szférában egészségügyi végzettséggel dolgozókat is – ők ugyanis már az eddigi béremelésből is kimaradtak.

Közben a MESZK egy online kérdőívvel mérte fel a szakdolgozók véleményét a törvénnyel kapcsolatban. Néhány nap alatt 30 ezer válasz érkezett be, a számok pedig azt mutatják, nagyjából 15 ezren elhagynák a közellátást a frissen elfogadott törvény miatt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk,

  • legnagyobb számban, 8758-an azok vannak, akik úgy gondolják, pályát módosítanak,
  • 3071-en inkább a magánegészségügyet választanák,
  • 2917-en pedig külföldi munkában gondolkodnak.

A friss Magyar Narancsban arról is olvashatnak, hogyan alakult az elmúlt években a szakdolgozók béremelése, mit szeretnének elérni és mit terveznek annak érdekében, hogy az új törvénnyel nem járjanak rosszul az egészségügyben dolgozók. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Falafel kapható a túlvilágon

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével, a ChatGPT és társainak elterjedésével úgy néz ki, nem tudjuk továbbkerülgetni a kérdést: hová lesz az emberiség, ha mindent és mindenkit a gépek irányítanak majd?

„Haj, ifjúság!”

A zeneszerzőt ünneplő nagyszabású koncertsorozatban az elhangzott kompozíciók mintegy fele származott Ligeti Györgytől, a többi mű a kontextust rajzolta meg az életmű köré. Mindenekelőtt a jó barát és pályatárs, Kurtág György művészetét, de megjelentek Ligeti mesterei, követői, fia, Lukas Ligeti, és mindazok, akik a legtágabban értelmezett jazz és az improvizáció felől érkezve mutatták meg, hogyan hatott rájuk a 100 éve született mester zenéje.

Kit hívnál fel először?

Hajdu Szabolcs remek drámaíró. Alapvetően film- és színházi rendezőként szoktuk őt számon tartani, pedig írói tudása legalább ilyen fontos az alkotásaiban, ahogy ebben a darabjában is, ahol még a tőle megszokottnál is banálisabb helyzeteket ír meg, rendkívül érzékenyen.

Mitől egészséges egy társadalom?

Mitől lesz fontos egy könyv? Például attól, válaszolhatnánk, hogy a mindennapjainkat meghatározó kérdésekkel foglalkozik. De ez nem teljesen igaz, ettől csak aktuális lenne. Fontossá az teheti, ha ezekhez a kérdésekhez a szokásostól eltérő szemszögből közelítve, az elvárttól eltérő válaszokat, illetve a lehetséges válaszok más rétegeinek megértését kínálja. Ez a könyv aktuális és fontos.

Visszabukott

Ókovács Szilvesztert meghosszabbították Bicskéig. Május 26-án, egy nappal a határidő előtt Csák János bejelentette, hogy a 2011 óta regnáló igazgató maradhat az Operaház élén. „Friss, vitális, innovatív” miniszterünk – ezek Ókovács szavai – éppen egy ázsiai útról tért haza, így hát ki kárhoztatná, hogy nem tudta meghallgatni a lehetséges jelölteket? Épp csak arra maradt ideje, hogy összehívjon egy sajtótájékoztatót, ahol csodálkozásának is hangot adott: az igazgatóválasztást nagyobb érdeklődés övezte, mint az Operaház előadásait.

Szakemberek

Zvečan, Leposavić, Zubin Potok – három nagyobbacska település Koszovó Köztársaság északi részén, ahol a szerb nemzetiségű lakosok erős többségben vannak; miként a Szerbiával határos Mitrovica megyében, és annak legnagyobb városában, Mitrovicában is.

„Csinálom a káoszt”

Az idén éppen három évtizede működő TÁP Színházból máig nem ment ki a meglepetés ereje. Ő mégis azt mondja, hogy azzal az abszurd színházzal, amelyet a hatalom működtet, nem tud versenyezni.

Ideiglenesen alkalmatlan

A baj mindig csőstül jön – tartja a mondás, és nagyon úgy néz ki, hogy ez most a magyar–EU-kapcsolatokra is igaz. Nem elég az uniós szerződésben foglalt alapértékek és alapvető polgári jogok megsértése miatt indult, ún. 7-es cikkely szerinti eljárás. Nem elég, hogy Magyarország lassan hat hónapja nem jut hozzá több ezer milliárd forint EU-támogatáshoz. Az Európai Parlament a múlt héten újabb frontot nyitott az Orbán-kormány ellen.

Egyből egyet

Jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróságnak a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolását súlyosan kifogásoló határozata. A jövő júniusban esedékes nemzetiségi választásig módosítani kellene a nemzetiségi törvényt, de egyelőre a több honi kisebbséget sújtó etnobizniszre sincs megoldás.

Kémények és kéményebbek

A gazdálkodó szervezetek 80 százaléka ma sem tudja, hogy számukra nem ingyenes a kémények ellenőrzése. Egy hét évvel ezelőtti, a rezsicsökkentés miatt hozott változtatás felborította a kéményseprőszakmát is: cégek mentek tönkre, miközben a katasztrófavédelem nem bírja el a többletterhet.