Múlt csütörtökön új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot a „röszkei terroristaperben” a Szegedi Ítélőtábla. Ma megjelent, friss lapszámunkban az első fokon még 10 évre ítélt Ahmed H. védőjével, Bárándy Péter volt igazságügy-miniszterrel olvashatnak interjút.
Magyar Narancs: Túl a fokozott médiafigyelmen, Ahmed H. ügyében jogászként talált érdekességet, olyasmit, ami precedenst teremthet?
| ||
Bárándy Péter: A terrorcselekmény vádban megjelenő formája egy zsarolás-, kényszerítésszerű magatartás: egy általában erőszakos, személy elleni bűncselekményt abból a célból követek el, hogy az államot vagy állami szervet valaminek a tűrésére, valaminek a megtételére vagy az attól való tartózkodásra kényszerítsem. Ezt a tényállást azokra a bűncselekményekre találták ki, amelyek méltán vonják maguk után a legsúlyosabb büntetést, mint a repülőgép-eltérítés vagy a hasonló, az össztársadalmi rendet, az állami cselekvés szabadságát támadó cselekmények. Ugyanakkor a nyelvtani értelmezésbe sok olyan magatartás is beleillik, amelyről józan ésszel érezhető, hogy nem jelent a terrorizmushoz mérhető fenyegetést az államberendezkedés számára. Egy családi konfliktus is elfajulhat odáig, hogy az erőszakot alkalmazó fél a rendőrséget akarja rávenni valaminek a megtételére vagy eltűrésére. Ez természetesen súlyos dolog, de nagyon távol áll az igazi terrorista magatartásától. Az Ahmed H.-ügy vádiratában szereplő eseménysor sem mérhető a klasszikus, és ma sajnos a világ számos pontján előforduló terrorcselekményekhez. De másodfokon nem ez volt a kérdés. Azt mondta ki a bíróság, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan volt. Mintegy kiválogatták azokat a bizonyítékokat, amelyek a vádlott terrorcselekményben való bűnössége mellett szóltak. Ezeket értékelték, miközben figyelmen kívül hagyták a bűnösség ellen szóló bizonyítékokat.
Teczár Szilárd interjúra teljes terjedelmében a friss Magyar Narancsban!
