Bayer Zsolt büszke arra, hogy homofób

  • narancs.hu
  • 2019. július 15.

Belpol

Minden egészséges heteroszexuális férfi szükségszerűen homofób szerinte.

Bayer Zsolt a Hír Tv-n futó showműsorának vasárnapi adásában levezette, miért szükségszerűen homofób egy egészséges heteroszexuális férfi – szúrta ki a 24.hu.

Érvelését a fóbia szóra építette, ami ösztönös félelmet, irtózást, viszolygást jelent, márpedig egy egészséges heteroszexuális férfi szerinte irtózik annak látványától, ha két férfi csókolózik. Ennek igazolására a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa meg is szavaztatta a műsor (férfi)közönségét, majd kijelentette: „Erről mi nem tehetünk, egész egyszerűen bennünket irtózattal, utálattal tölt el”.

Ebből szerinte az következik, hogy mi mindannyian homofóbok vagyunk, és ezért minket Nyugaton kirúgnának a munkahelyünkről, de legalább itt ebben stúdióban jelentsük ki, boldogan, bátran és büszkén: igen, mi azok vagyunk.

Bayer gondolatmenetét egy pillanatig sem zavarta meg, hogy a homofóbia köznyelvi értelemben nem azt jelenti, hogy valaki nem szívesen néz melegek közötti szexet. De azon állítása sem fedi a valóságot, mely szerint a Pride résztvevői azt várják el az emberektől, hogy rajongjanak értük, a rendezvény célja ugyanis a sztereotípiák és előítéletek csökkentése, valamint figyelemfelhívás a jog- és esélyegyenlőség fontosságára.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.