Bencsik András megvédte Orbán Balázst: „Köszönöm bátor szavait”

  • narancs.hu
  • 2024. október 2.

Belpol

Az oroszoknak drukkoló publicista egészen mást gondol 1956-ról.

Hiába nevezte maga Orbán Viktor is „hibának” saját politikai igazgatójának szavait 1956-ról, a Demokrata főszerkesztője Bencsik András védelmébe vette Orbán Balázst lapjának véleménycikkében.

Orbán Balázs a múlt héten a Mandiner podcastjában azt mondta: „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség. Ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert ’56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Bencsik András így írt: „Nem mintha a védelmemre szorulna a miniszterelnök politikai igazgatója, azonban úgy gondolom, vitatott szavai egy fontos történelmi mulasztásra világítanak rá.” Majd kifejti, hogy 1956 a Nyugat és Szovjetunió paktumáról, Magyarország átveréséről szól:

„Szűk két hétre beragyogott az igazság Magyarországra, hogy aztán az elnyomás még sötétebb és még kegyetlenebb legyen. Csak az USA propaganda-szócsöve, a Szabad Európa rádió hazudott a közelgő segítségről.”

Bencsik szerint: „A történészek máig adósak 1956 teljes és igaz történetének feltárásával. Erre utalhatott Orbán Balázs, amikor azt mondta, «megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel». Igen, elveszítettünk 200 ezer nagyon értékes magyar életet. És elszenvedtünk egy borzalmas csapást. Köszönöm Orbán Balázs bátor szavait.”

Az a „még sötétebb” elnyomás egyébként nem volt ellenére Bencsik Andrásnak, aki 1989 előtt a Népszabadság pártélet-rovatának vezetője volt, s 1986-ban „Érzelmi kötődés” című írásában a Magyar-Szovjet Baráti Társaságot méltatta, amely arra jó, hogy „új utakat, lehetőségeket keressen, s találjon a magyar ifjúság internacionalista nevelésére, a Szovjetunióhoz fűződő viszonyuk világlátásuk tisztázására.”

De azt is tudjuk, hiszen Bencsik elmondta, hogy ő az oroszoknak szurkol az orosz-ukrán háborúban, és a védekező félről a Russia Todaynek ékes oroszsággal azt mondta: igazi fasiszták.

Orbán Balázs nyilatkozatából hatalmas botrány lett, az ellenzéki politikusok lemondásra szólították fel „not related” Orbánt, Magyar Péter így rontott neki: „Te nem tanultad a Nemzeti Dalt?” – szólította meg Orbán Balázst. – „Vagy elfelejtetted azt a versszakot, hogy »Sehonnai bitang ember, / Ki hogy, ha kell, halni nem mer, / Kinek drágább rongy élete, / Mint a haza becsülete«?” Ungváry Krisztián történész szerint minősített eset a kijelentés: „Orbán Balázst már tényleg csak egy pici lépés választja el attól, hogy ezt a bűncselekményt, pontosabban a hűtlenség minősített esetét elkövesse. Nevezetesen az, hogy ezt az ötletét közvetlenül az Oroszországi Föderáció valamelyik diplomatájával ossza meg. Minősített esetről van szó, hiszen a cselekmény jogszerűen gyakorolt állami szolgálatával visszaélve történik.” Így „csak” az előkészületi magatartás lenne megállapítható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.