Ungváry Krisztián: Hazaárulási bűncselekmény, amit Orbán Balázs mondott

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 27.

Belpol

A történész úgy látja, amennyiben a miniszterelnök tanácsadója ezt egy orosz politikussal osztja meg, egészen biztosan hazaárulást követ el. Így csak „előkészületi” lehet.

Számos történelmi pontatlanságot észrevételez Ungváry Krisztián történész Orbán Balázs Mandiner-interjújában, amelyben a politikai igazgató azt találta mondani, hogy Magyarország nem védekezne az orosz támadás ellen úgy, mint az ukránok.

Ungváry szerint: „Az, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójával interjút készítő Kohán Mátyás történelmi ismeretei finoman szólva csekélyek, és még csak nem is kísérli meg leplezni Ukrajnával és az USA-val kapcsolatos ellenszenvét, nem meglepő. Érdekes elem, hogy Kohán Mátyás 1956 kapcsán a Brezsnyev-doktrínára hivatkozik, pedig azt csak tizenkét évvel később, 1968-ban hirdette meg a szovjet vezetés – nota bene, 1956-ban Moszkvában még Nyitika Hruscsov volt az úr. Ugyanide sorolható az az állítás, hogy az USA azért hagyta »cserben« Magyarországot, mert neki az ország 1956-ban »nem volt fontos«” – írja a Telexen megjelenő véleménycikkben.

Rögtön hozzáteszi, hogy Kohán Mátyás csak műveletlen, de Orbán Balázs felelős magyar politikusként állította, hogy „a szabadság és a függetlenség, vagy másképp megfogalmazva az önálló nemzeti és állami lét az »semmi«, Oroszország hadicéljaival kapcsolatosan pedig a legcsekélyebb kritika említése sem szükséges.”

Orbán Balázs állítása csak úgy értelmezhető, hogy a védekezés akkor is értelmetlen volna, ha Oroszország Magyarországot támadta volna meg.

A történész úgy látja, hogy

„Orbán Balázst már tényleg csak egy pici lépés választja el attól, hogy ezt a bűncselekményt, pontosabban a hűtlenség minősített esetét elkövesse. Nevezetesen az, hogy ezt az ötletét közvetlenül az Oroszországi Föderáció valamelyik diplomatájával ossza meg. Minősített esetről van szó, hiszen a cselekmény jogszerűen gyakorolt állami szolgálatával visszaélve történik.”

De úgy látja, hogy „az előkészületi magatartás már most is megállapítható lenne”. A hazaárulás mint büntetőjogi kategória ugyanis ma is létezik, „a büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást súlyos hátrányt okozva, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, háború idején vagy külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el”.

Ma megjelenő véleménycikkünkben Fekő Ádám kollégánk úgy fogalmazott: „A NER-ben épp a gondolatokra való képesség a legveszélyesebb: ez a békepártiságnak hívott putyinizmus ugyanis csak akkor működik, ha tényleg szigorúan a gügyögés szintjén adják elő. A béke jó, a háború rossz, ezért béke kell, és nem háború. Minden, ami ennél részletesebb, problémás. Orbán Balázsnak pechére volt ideje bemutatni, hogy képes logikusan gondolkodni...”

A DK-szimpatizánsok seprűkkel követelték Orbán Balázs távozását

A Demokratikus Koalíció aktivistái “Söpörjük ki a hazaárulókat!” feliratú transzparensekkel és seprűkkel tiltakoztak a Karmelita-kolostor előtt Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadójának tegnapi nyilatkozata ellen, aki kerek-perec kimondta: mi az ukránokkal ellentétben nem védekeztünk volna egy orosz katonai agresszióval szemben. „Takarodjon az összes fideszes Orbán Balázstól Orbán Viktorig a hatalomból, mert ez a mondat azt jelenti: ők nem Magyarországot, hanem a putyini Oroszországot szolgálják.” – közölte a párt, amely szerint a Fidesz nem tudja, nem is akarja megvédeni a hazánkat.

Magyar Péter: „Nem tanultad a Nemzeti Dalt?” 

Tegnap este Magyar Péter videóüzenetben kérdezte fel a két Orbánt. A Tisza Párt elnöke szerint „Orbán Balázs az elhangzott a mondatokkal megalázta a magyar szabadságharcosok emlékét, akik közül sok százan az életüket is hajlandók voltak feláldozni”, és „lábbal tiporta a magyar alkotmányosság és a függetlenség alapjait is.”

„Te nem tanultad a Nemzeti Dalt?” – szólította meg Orbán Balázst. – „Vagy elfelejtetted azt a versszakot, hogy »Sehonnai bitang ember, / Ki hogy, ha kell, halni nem mer, / Kinek drágább rongy élete, / Mint a haza becsülete«?”

Végül Orbán Viktor miniszterelnökhöz szólt, azt követelve, hogy valljon színt, dolgozhat-e mellette olyan ember, aki megalázza a mártírok emlékét és „egy fegyveres konfliktus esetén nem védené meg a hazánkat”.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.