Ungváry Krisztián: Hazaárulási bűncselekmény, amit Orbán Balázs mondott

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 27.

Belpol

A történész úgy látja, amennyiben a miniszterelnök tanácsadója ezt egy orosz politikussal osztja meg, egészen biztosan hazaárulást követ el. Így csak „előkészületi” lehet.

Számos történelmi pontatlanságot észrevételez Ungváry Krisztián történész Orbán Balázs Mandiner-interjújában, amelyben a politikai igazgató azt találta mondani, hogy Magyarország nem védekezne az orosz támadás ellen úgy, mint az ukránok.

Ungváry szerint: „Az, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójával interjút készítő Kohán Mátyás történelmi ismeretei finoman szólva csekélyek, és még csak nem is kísérli meg leplezni Ukrajnával és az USA-val kapcsolatos ellenszenvét, nem meglepő. Érdekes elem, hogy Kohán Mátyás 1956 kapcsán a Brezsnyev-doktrínára hivatkozik, pedig azt csak tizenkét évvel később, 1968-ban hirdette meg a szovjet vezetés – nota bene, 1956-ban Moszkvában még Nyitika Hruscsov volt az úr. Ugyanide sorolható az az állítás, hogy az USA azért hagyta »cserben« Magyarországot, mert neki az ország 1956-ban »nem volt fontos«” – írja a Telexen megjelenő véleménycikkben.

Rögtön hozzáteszi, hogy Kohán Mátyás csak műveletlen, de Orbán Balázs felelős magyar politikusként állította, hogy „a szabadság és a függetlenség, vagy másképp megfogalmazva az önálló nemzeti és állami lét az »semmi«, Oroszország hadicéljaival kapcsolatosan pedig a legcsekélyebb kritika említése sem szükséges.”

Orbán Balázs állítása csak úgy értelmezhető, hogy a védekezés akkor is értelmetlen volna, ha Oroszország Magyarországot támadta volna meg.

A történész úgy látja, hogy

„Orbán Balázst már tényleg csak egy pici lépés választja el attól, hogy ezt a bűncselekményt, pontosabban a hűtlenség minősített esetét elkövesse. Nevezetesen az, hogy ezt az ötletét közvetlenül az Oroszországi Föderáció valamelyik diplomatájával ossza meg. Minősített esetről van szó, hiszen a cselekmény jogszerűen gyakorolt állami szolgálatával visszaélve történik.”

De úgy látja, hogy „az előkészületi magatartás már most is megállapítható lenne”. A hazaárulás mint büntetőjogi kategória ugyanis ma is létezik, „a büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást súlyos hátrányt okozva, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, háború idején vagy külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el”.

Ma megjelenő véleménycikkünkben Fekő Ádám kollégánk úgy fogalmazott: „A NER-ben épp a gondolatokra való képesség a legveszélyesebb: ez a békepártiságnak hívott putyinizmus ugyanis csak akkor működik, ha tényleg szigorúan a gügyögés szintjén adják elő. A béke jó, a háború rossz, ezért béke kell, és nem háború. Minden, ami ennél részletesebb, problémás. Orbán Balázsnak pechére volt ideje bemutatni, hogy képes logikusan gondolkodni...”

A DK-szimpatizánsok seprűkkel követelték Orbán Balázs távozását

A Demokratikus Koalíció aktivistái “Söpörjük ki a hazaárulókat!” feliratú transzparensekkel és seprűkkel tiltakoztak a Karmelita-kolostor előtt Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadójának tegnapi nyilatkozata ellen, aki kerek-perec kimondta: mi az ukránokkal ellentétben nem védekeztünk volna egy orosz katonai agresszióval szemben. „Takarodjon az összes fideszes Orbán Balázstól Orbán Viktorig a hatalomból, mert ez a mondat azt jelenti: ők nem Magyarországot, hanem a putyini Oroszországot szolgálják.” – közölte a párt, amely szerint a Fidesz nem tudja, nem is akarja megvédeni a hazánkat.

Magyar Péter: „Nem tanultad a Nemzeti Dalt?” 

Tegnap este Magyar Péter videóüzenetben kérdezte fel a két Orbánt. A Tisza Párt elnöke szerint „Orbán Balázs az elhangzott a mondatokkal megalázta a magyar szabadságharcosok emlékét, akik közül sok százan az életüket is hajlandók voltak feláldozni”, és „lábbal tiporta a magyar alkotmányosság és a függetlenség alapjait is.”

„Te nem tanultad a Nemzeti Dalt?” – szólította meg Orbán Balázst. – „Vagy elfelejtetted azt a versszakot, hogy »Sehonnai bitang ember, / Ki hogy, ha kell, halni nem mer, / Kinek drágább rongy élete, / Mint a haza becsülete«?”

Végül Orbán Viktor miniszterelnökhöz szólt, azt követelve, hogy valljon színt, dolgozhat-e mellette olyan ember, aki megalázza a mártírok emlékét és „egy fegyveres konfliktus esetén nem védené meg a hazánkat”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.