Trócsányi László igazságügyminiszter kedden délután benyújtotta az alaptörvény hetedik módosítását, melynek elfogadásához a parlamenti képviselők kétharmada kell, ami a Fidesz-KDNP-nek meg is van. A módosítás 10 cikkből áll és három nagy témakört érint, úgy az illegális bevándorlást és az ellene való küzdelmet; mint a gyülekezési jog korlátozását; és a közigazgatási bíróságok létrehozását.
"Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének kötelessége" - áll az egyik módosító javaslatban. Egy másik cikk az EU-nak is odacsap: "Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát."
Az idegenek betelepítését a módosítás alapján az alaptörvény egyenesen megtiltaná: "Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg." A benyújtott dokumentum szerint a "jogellenes bevándorlás megakadályozásában" ezentúl a rendőrség is részt vesz.
A gyülekezési jog korlátozására is sor kerül, még hozzá az alábbiak szerint: "A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével."
A bírósági rendszer is változik, a módosítás szerint lehetővé kell tenni a közigazgatási bíróság létrehozását, amelyek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben döntenek majd. "A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz."
(Index)
