Beperli a Magyar Nemzetet a Labrisz Egyesület

  • narancs.hu
  • 2021. január 13.

Belpol

A kormánypárti lapban lepedofilozták a Meseország mindenkié című könyvet kiadó szervezetet. 

Befogadta a bíróság a Labrisz Leszbikus Egyesület keresetét, amelyet a Magyar Nemzet kiadója és cikkírója ellen nyújtott be jóhírnév megsértése miatt - közölte a civil szervezetet a perben képviselő Magyar Helsinki Bizottság.

A Labrisz Egyesület volt a kiadója a Meseország mindenkié című, szexuális és egyéb kisebbségekkel, a kirekesztés és az elfogadás témaköreivel foglalkozó mesekönyvnek, amely jelentős politikai vitákat iváltott ki, a miniszterelnök egyik rádióinterjújában is szóba került, Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője pedig egyszerűen ledarálta a könyvet.

A Magyar Nemzet október 12-én közölte a témában Németh György írását. A szociológus-közgazdász azt állította, hogy a „Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.”

"A civil szervezet természetesen tisztában van azzal, hogy a közélet szereplője, így tevékenysége bírálat tárgyává tehető, viszont a jóhírnevét sértő durva hazugságokat akkor sem köteles tűrni, ha egyébként közszereplő. A Labrisz ezért határozott úgy, hogy a cikk szerzőjét és a Magyar Nemzetet kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-t bepereli" - áll a Helsinki Bizottság sajtóközleményében.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.