Brutális jelentésben leplezi le a társadalmat megfélemlítő, korrupt magyar államot az amerikai kormány jelentése

  • narancs.hu
  • 2017. március 4.

Belpol

A sajtó és a migránsok vegzálása, de még Bayer Zsolt is előkerül. Mit léphet erre a Trumpot körülrajongó Orbán-kormány?

Lapunkban is többször megírtuk már, hogy Trump megválasztása nem csak előnyökkel járhat Orbánéknak. Eddig ugyanis az amerikai bírálatokat legalább a saját táboruk szemében hatástalanítani tudták azzal, hogy összeesküvés-elméleteket gyártottak, sorosoztak, bankároztak, befolyási kísérletről panaszkodtak. Január óta azonban Orbán Viktor új példaképe vezeti az Egyesült Államokat, ezért kifejezetten kínossá válhat, ha durva kritikák érkeznek a tengerentúlról. Márpedig most ez történt.

Trump Tillersont lapogatja

Trump Tillersont lapogatja

Fotó: MTI/EPA

Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta átfogó és részletes éves jelentését a világ 199 országának emberi jogi helyzetéről. Az MTI arról tudósít, hogy bár a dokumentum nem tartalmaz általános összefoglalót, az azt ismertető videókonferencián elhangzott: a minisztérium megállapítása szerint továbbszűkült a civil társadalom tere a világban. Állami és nem állami szereplők is lépéseket tettek a civil társadalom tevékenységének szűkítésére, a média és az internet szabadságának korlátozására és az ellenzéki hangok elnyomására. Sok országban a kormányok nyílt és közvetlen eszközökkel, így például a politikai tevékenység korlátozásával, a politikai ellenzék betiltásával vagy korlátozásával, illetve körülményes közigazgatási eljárások előírásával csorbítják az alapvető szabadságjogokat.

Trump külügyminisztere írta az előszót

Amerikai emberi jogi szervezetek bírálták, hogy a jelentés ismertetésénél idén nem volt jelen a külügyminiszter. Az AFP francia hírügynökség egyik újságírója megkérdezte, hogy Rex Tillerson a szokásoktól eltérően azért hiányzott-e, mert nem vállalja a tavalyi esztendőről szóló jelentést, de ezt a külügyi tisztségviselő cáfolta, mondván, a jelentés előszavát Tillerson írta.

A 41 év óta kiadott jelentést az Egyesült Államok nagykövetségei, konzulátusai és missziói munkatársainak és a helyi civil szervezeteknek az információi alapján állítják össze. A Magyarországról szóló rész nagyon lehangoló képet mutat. A legfontosabb emberi jogi problémának az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartja. Megjegyzi, hogy egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban.

A jelentés szerint nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg „a jogállamiság szisztematikus eróziója”, a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyöngülése, valamint „a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése” miatt is.

A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottak bántalmazását, a börtönökben jelen lévő erőszakot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót, a szerkesztői függetlenséget korlátozó, növekvő médiakoncentrációt és a civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomást. Megemlíti a jelentés a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszakot, a nők zaklatását, az antiszemitizmust, az intézményekben élő fogyatékos gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaéléseket és embertelen bánásmódot, valamint a romák hátrányos megkülönböztetését és társadalmi kirekesztését.

A részletekről szólva a magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra. Utal Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben történő távozására. Széles körben nyomásgyakorlási kísérletnek tartott példaként említi a jelentés azokat a kormányzati megszólalásokat, amelyekben nyilvánosan bírálták a veszprémi bíróság döntését a vörösiszap-perben.

A szólás- és sajtószabadságról szólva a jelentés megemlíti, hogy májusban a Médiatanács Bayer Zsolt egy 2015 novemberében a Magyar Hírlapban megjelent cikkét gyűlöletkeltőnek minősítette, és ezért szankciókat szabott ki, ugyanakkor Bayer Zsolt később állami kitüntetést kapott.
A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.

A magyarországi korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi, amelyek szerint a magyar gazdaságot „a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus” jellemzi. A jelentés a tavalyi év legjelentősebb korrupciós ügyeként a Magyar Nemzeti Bankból a bank hat alapítványába történt közpénzátutalást említi.

Az antiszemitizmusról szóló alfejezetben a külügyi jelentés a Mazsihisz adataira támaszkodik. Ezek szerint Magyarországon az év első hat hónapjában 19 antiszemita incidenst rögzítettek, és ezek között vandalizmus, gyűlöletbeszéd, fenyegetés és egy fizikai támadás is szerepel.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.