Holnapi nyomtatott lapszámunkban írunk a Belügyminisztérium törvénytervezetéről, mely a létező térfigyelő kamerák felvételeit központi tárhelyen gyűjtené. A többek között bankok közelében, tömegközlekedési eszközökön készített felvételek szabadon hozzáférhetőkké válnának a rendőrség vagy épp a titkosszolgálatok számára. Közben a kormány felemás módon kívánja orvosolni azt a strasbourgi bíróság által jogellenesnek tartott állapotot, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a titkos megfigyeléshez csupán az igazságügyi miniszter engedélyét kell beszerezniük. Bírói kontroll továbbra sem lesz, a kormány tervei szerint a megkérdőjelezhető függetlenségű Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kapna szerepet az engedélyezéseknél.
Két rövid részlet a cikkből:
„Igaz, hogy a hagyományos eszközök nehezen veszik fel a versenyt az elszabadult európai terrorizmussal. De ez a tervezet a másik végletre, az orwelli államra hajaz, ezért ebben a formájában biztosan nem támogatjuk” – magyarázza Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke. Hozzáteszi: bár a bizottság hallott róla, hogy a BM dolgozik egy ilyen tervezeten, részletes tájékoztatást nem kaptak, így nem is tárgyalhattak a témáról.
(…)
Az egyébként kétharmados, tehát valamekkora ellenzéki támogatást is igénylő törvénytervezetet azért is bírálják, mert csak a 2018. június 29-ét követően – tehát jóval a választások után elrendelt – megfigyelésekre kellene alkalmazni. Arra Szabó Máté Dániel mutat rá, hogy a fő kontrollszerepbe emelt NAIH nem különül el sokkal jobban a végrehajtó hatalomtól, mint az igazságügyi miniszter.
Teczár Szilárd írása teljes terjedelmében a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.
