Este a Corvinuson jelentette be a Momentum, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek a CEU megmentésére, illetve azért, hogy Magyarországon csak két cikluson keresztül lehessen betölteni a miniszterelnöki posztot. Minderről Hajnal Miklóst, a párt szóvivőjét kérdeztük.
magyarnarancs.hu: Mit gondol a Momentum a lex CEU-ról?
Hajnal Miklós: Amilyen tempóban lement a döntéshozatal, abból az következik, hogy bárki lehet a következő áldozat, és nem tudjuk, ki lesz legközelebb az érintett. A CEU pedig egy olyan egyetem, amely nem csak azokra volt nagy hatással, akik ott tanultak; a törvény indirekt hatása rendkívül nagy, sokakat érint, ezért kezdeményezünk népszavazást.
magyarnarancs.hu: Nem lett volna jobb a keddi szavazás előtt belengetni a népszavazást, így gyakorolva nyomást a kormányra?
HM: Azon gondolkodtunk mi is, hogy mik a legjobb eszközök. Egy ideig hagytuk, hogy – amennyire tud – a CEU kiálljon magáért, mert nem akartunk bármilyen módon rátelepedni erre az ügyre. De kedden a képviselők gyakorlatilag nem vették figyelembe azt, hogy rengeteg üzenetet kapnak, 45 ezer ember írta alá a petíciót. Tegnap lett volna lehetőségük, hogy megtagadják a frakciófegyelmet, de nem tették, ezután döntöttünk a népszavazás mellett. Azért is lett volna nehéz korábban bármiféle konkrét népszavazási kérdéssel előrukkolni, mert még hétfő este is szigorítottak a törvényen, így nem tudtuk, hogy pontosan mit fogadnak el.
magyarnarancs.hu: Miért van szükség hat kérdés benyújtására?
HM: Azért, hogy biztosra menjünk jogilag. A DK szintén beterjesztett egy kérdést, de azt látjuk, hogy ezeket elég könnyen el szokták kaszálni, illetve a DK-ban is úgymond megrendült a bizalmunk azután, ahogyan a nolimpiás aláírásgyűjtést kezelték (A Demokratikus Koalíció január végén egy internetes aláírásgyűjtést ajánlott a szimpatizánsai figyelmébe, ám a Momentum íveit hivatalosan csak személyesen lehetett aláírni – G. M.). Úgy voltunk vele, hogy biztosra megyünk, beadunk sokféle kérdést. Ezek egyébként jogilag nem támadhatók, nem az alaptörvényre, nem a hadiállapotra, nem a költségvetésre vonatkoznak, tehát nem kéne, hogy a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) vagy a Kúriánál bármiféle fennakadás legyen. Ha mindet elkaszálják, annak csak politikai oka lehet. Amennyiben a kérdést elfogadják, akkor a Momentum amellett fog aláírásokat gyűjteni, hogy a felsőoktatási törvénynek a vonatkozó módosításait vonjuk vissza, illetve állítsuk vissza az eredeti, április 4-i állapotába a törvényt.
| ||
magyarnarancs.hu: Szerintetek van értelme abban bízni, hogy Áder János nem írja alá a törvényt?
HM: Mi bízunk ebben továbbra is, de ez már tőlünk független, innentől kezdve nekünk kell megtenni a tőlünk telhető legtöbbet. A kérdéseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) már benyújtottuk, amint kapunk tőlük visszajelzést, megyünk tovább az NVI-hez.
magyarnarancs.hu: A másik népszavazási kezdeményezés elég váratlan húzás volt.
HM: Azt látjuk, hogy az a mérgezett hangulat, ami jelenleg a közéletben van, visszavezethető arra, hogy olyan emberek vannak most is politikai pozícióban, olyan emberek kontrollálják a közvéleményt, akik évtizedek óta itt vannak. Ez a kezdeményezés egy megoldási javaslat erre, bár természetesen rengeteg más probléma is van a választási rendszerrel kapcsolatban, és rengeteg megoldatlan gond van a politikai kultúrában, de ez egy konkrét eszköznek tűnt számunkra. Azt is láttuk, hogy korábban volt már hasonló beadott kérdés, amit elkaszáltak, mert az indoklás szerint az alaptörvény-módosításra vonatkozott volna.
magyarnarancs.hu: Most nem fog felmerülni ez?
HM: Szándékosan úgy fogalmaztuk meg a kérdést, hogy nem az alaptörvényre vonatkozik, hanem arra, hogy az államigazgatási szervek hogyan működnek, ami törvényben van szabályozva, azaz a parlament hatásköre, és ezért lehet róla népszavazást tartani.
magyarnarancs.hu: Ez egy Orbán Viktorra és Gyurcsány Ferencre szabott kezdeményezés?
HM: Ez abszolút így van. Ha megnézzük a jelenlegi és a korábbi miniszterelnököket, akkor ők ketten teljesítik ezeket a feltételeket. De hozzátenném, hogy ez a jövőre is érvényes: ha bevezetünk egy ilyen módosítást, akkor az minden jövendőbeli miniszterelnökre vonatkozik, és megelőzi azt, hogy ilyen helyzet előállhasson a jövőben. Ez legalább olyan fontos, minthogy a mostani helyzettel szakítsunk. Nem véletlen, hogy a legtöbb prezidenciális rendszerben hasonló szabályozás van érvényben, és két ciklus után már nem választható újra az elnök. Az alapvető politikai kultúra része, hogy a vezetők idővel cserélődnek.
Leadkép: Momentum/Facebook
