"Az új jogállási törvény fogadtatását nagyban rontja az a tény, hogy a törvény számos értelmezési bizonytalanságot, emiatt jónéhány indokolt és indokolatlan félelmet kelt" - írja honlapján a MOK. "A Magyar Orvosi Kamara összegyűjtötte a kollegáktól a leggyakrabban érkező típuskérdéseket"- folytatódik a szöveg, majd azt írják: tudják, hogy ezek egy része megválaszolható a törvény alapján, ugyanakkor "az átlag orvoskollégáktól nem várható el" a jogi szövegek önálló értelmezése. Ezért a minisztériumtól várnak hiteles és egyszerűen érthető válaszokat.
Kincses Gyula kamarai elnök Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének írt levelében a konkrét kérdések felsorolását megelőzően úgy fogalmaz, a kamara a törvény elfogadása óta gyűjti az orvosok részéről felmerülő kérdéseket. A testület ugyanis nem tudja megválaszolni ezeket, mivel nem ismerik a jogalkotói szándékot, továbbá a törvény beterjesztését sem előzte meg egyeztetés.
A MOK hét témában és 68 pontban foglalta össze a mintegy 100 kérdést. A törvény hatályával kapcsolatban az orvosok többek között arra kíváncsiak, kiterjed-e az iskolaorvosokra, az alapellátó fogorvosokra, a klinikai szakpszichológusokra és szakgyógyszerészekre. A bértáblát, a jövedelmet, a szabadságokat és a végkielégítést illetően egyebek mellett azt kérdezik, változnak-e a túlóraelszámolás szabályai, mi számít bele az előmeneteli szolgálati viszonyba, valamint tervezi-e a kormány honorálni a második szakvizsgát. Számos kérdés firtatja a kirendelés, áthelyezés témakörét. Például ilyenek: mi a különbség a kettő között, milyen esetben vezényelhetnek, mi lesz az egyszülős családokkal, hogyan kompenzálják az áthelyezett orvosok családjait, vagy éppen beleszámít-e a betegállomány a vezénylés idejébe. Hasonlóan sok kérdést gyűjtött össze az orvosi kamara a másodállásról, a több jogviszonyról. "Ki dönt az orvosok másodállásának engedélyezésével kapcsolatban?" - kérdezik. De azt is firtatják, miért kell az egységes jogállás, amikor a különböző szakterületek más és más munkát végeznek. Ezenkívül vonatkoznak még kérdések az alapellátásban dolgozó orvosokra, az összeférhetetlenségre és a hálapénzre. Utóbbival kapcsolatban például az, hogyan tervezik ellenőrizni "a hálapénz-mentességet", vagy tervez-e a kabinet "széles körű társadalmi kampányt a hálapénz ellen".
