Megpályázza Budapest a 2023-as Világ Könyvfővárosa címet

  • narancs.hu
  • 2020. október 20.

Belpol

A sportesemények mellett itt az idő, hogy kiemelkedő kulturális rendezvényekkel kapcsolatban is megismerje a világ Budapestet.

Megpályázza Budapest a 2023-as Világ Könyvfővárosa címet – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel kedden.

A főváros közleményében arra emlékeztetnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) kulturális világszervezete, az UNESCO 2001 óta minden évben pályázati úton választ ki egy-egy várost, amely áprilistól márciusig, egy teljes éven át viselheti a címet.

Az utolsó két európai könyvfőváros Wroclaw (2016) és Athén (2018) voltak, 2020 aktuális könyvfővárosa Kuala Lumpur, 2021-ben pedig Tbiliszi lesz.

A sportesemények mellett itt az idő, hogy kiemelkedő kulturális rendezvényekkel kapcsolatban is megismerje a világ Budapestet – idézi a közlemény Karácsony Gergely főpolgármestert, aki szerint az egyéves programsorozat a könyvszakmának és a kulturális turizmusban érintett szereplőknek is segítség lehet.

A tervek szerint a programok nagy része ingyenes lesz, mert a főváros vezetésének "alapvető célja a kulturális szegénység felszámolása". A pályázatot szakmai grémium készíti elő, az egyeztetések már a tavaszi karantén ideje alatt elkezdődtek.

A Főpolgármesteri Hivatal közölte, hogy a magyar UNESCO szakbizottságok teljes mellszélességgel támogatják a főváros pályázatát, amelyet 2021 nyarán kell benyújtania Budapestnek, döntés várhatóan 2021 szeptemberében lesz.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.