Cyber hírek

  • 2000. február 10.

Belpol

Megáll az időAz a két-háromszáz ember, az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA keményvonalasai, akik miatt összedőlni látszik most az egész bonyolult építmény, amit Nagypénteki Egyezmény néven tartunk számon, kívül élnek az időn. ´k nem a legújabb kor termékei (mint mondjuk Haider, aki számára saját, német-osztrák hagyománya inkább csak referenciát jelent, az utalások és áthallások lehetőségeit, s aki filozófiáját sikerrel igazította a modern felhasználói igényekhez), hanem a romantikusok örökösei, akik nem szavazatokban, hanem a megváltásban gondolkodnak, és megváltatlan, vagyis irredenta országrészekben, a kis nemzetek felszabadító harcában a gonosz birodalmak ellen, néplélekben, konspirációkban.Sötét barmok leginkább.A Nagypénteki Egyezmény, amely széles körű, etnikai alapú autonómiát, helyi törvényhozói és végrehajtói hatalmat biztosítana Észak-Írországnak, valamint intézményes beleszólást Írországnak a tartomány dolgaiba, azt feltételezte, hogy az IRA megkezdi fegyverei beszolgáltatását egy erre a célra létrehozott, külföldi megfigyelőkből álló bizottságnak.
A brit kormány ígéretet tett arra, hogy az IRA együttműködéséért cserébe szabadon engedi a terrorcselekményekért súlyos börtönbüntetésre ítélt IRA-tagokat.

A Blair-kormány betartotta az ígéretét, és az egyezmény betűjéhez és szelleméhez híven cselekedtek mindeddig az észak-írországi protestáns, koronahű pártok is. Az IRA az utolsó utáni határidő lejártáig viszont még csak nyilatkozni sem volt hajlandó arról, hogy megkezdi-e a fegyverek leadását, és ha igen, mikor. A brit kormány most az autonómia felfüggesztését fontolgatja, a protestáns pártok kompromisszumkész vezetői, köztük a Nobel-békedíjas David Trimble pedig a lemondást. Mindeközben immár több száz, amnesztiával szabadult veterán grasszál szabadon a nyugat-belfasti katolikus gettók meg Derry utcáin. Köztük új akciókról álmodozó, súlyos gyilkosok.

A Nagypénteki Egyezmény kudarca épp olyan látványos és pusztító hatású lesz, mint amilyen fényes a sikere lehetett volna. Az általa javasoltnál igazságosabb és jobb rendezése nincs az északír kérdésnek. Ha elbukik, vele bukik a remény is, hogy e súlyos etnikai és területi konfliktusnak a karhatalmin és katonain kívül van más megoldása is.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.