A Fidesz-ov indoklása szerint a ´98 óta tartó helyi konfliktusok, azok nyilvánosságra kerülése sértik a párt érdekeit. A Boda Miklós-féle csoportot ellenfelei azért bírálják, mert szerintük ellehetetlenítették a munkát, Boda kisajátította magának a pártot. Boda Miklós szerint az ov döntése alapszabály-ellenes: szerinte a Tatár László-féle csoport illegitim, és ők telepedtek rá a helyi Fideszre. Boda megfellebbezte a döntést. Az alapszervezetet a megyei pártvezetés irányításával február közepéig kell újjáalakítani.
Mindkét csoportból érkeztek már tagságmegújító kérelmek, elvileg tehát nem lenne akadálya az újjáalakulásnak. Ám a megyei vezetés tisztában van azzal, hogy a kilencvenes évek elején sikeres gyöngyösi csoport évek óta egymást nyíró tagjait egy alapszervbe terelni lehetetlenség.
Életem a pártért
1988. novemberi megalakulásával a gyöngyösi Fidesz az ország első vidéki csoportjainak egyike volt. A gyöngyösi csoport erejét mutatja, hogy Kövér László szűkebb pátriája, Pápa mellett ez volt a másik hely az országban, ahol a párt megyei elnöksége nem a megyeszékhelyen volt. Hogy 1993-ban a központi pártakarat Egerbe kívánta a megyei vezetést, annak oka elsősorban a gyöngyösi csoport vezetőjének, Fodor Gábornak az 1993. novemberi kilépése volt; őt akkor a komplett gyöngyösi szervezet követte.
A Fodor utáni űrt Boda Miklós próbálta betölteni: a ´94-es önkormányzati választásokat - ellentétben az előzővel - elvesztette a Fidesz, a város, ahogy "Veres Heves" összes nagyvárosa, azóta szocialista vezetésű. Boda többek szerint azért lett elnök, mert rajta kívül nem is voltak a pártban. "Boda tevékenysége kimerült a március 15-i és október 23-i koszorúzásokban", véli Nagy Gyula, 1994-ig Fidesz-tag.
1996 körül tűnt föl a pártban Mánya Kristóf, az 1998-ban egyéniben megválasztott országgyűlési képviselő. A gyermekorvosként és a megyei orvoskamara elnökeként széles szavazóbázist mozgósítani képes Mányát tárt karokkal fogadta a gyöngyösi csoport. Mánya kampányfőnöke Tatár László gyermekorvos lett, a Gyöngyös és környéki orvoslobbi pedig belépett a Fideszbe. A Boda-csapathoz tartozó Simon Mihályné ma már szégyenkezik, hogy "behozta" Mányát a pártba. "Addig kellettünk, amíg kopogtatócédulát gyűjtöttünk. Az én 15 ezer forintomból indult a kampánya, aztán annak a kutyának a kezébe harapott, aki kenyeret adott neki."
Boda egyre inkább úgy érezte, Mánya és Tatár megpróbálják őt félreállítani. "Tíz évet adtam az életemből a Fideszért, hogy aztán jöjjön egy hataloméhes csoport, és kitúrjon", mondta Boda Miklós. Balázs József, a Fidesz akkori megyei elnöke szerint viszont Boda azt vehette észre, hogy összeállt egy ütőképes csapat, amelyben ő már csak mellékszereplő. A gyöngyösi elnök kezéből fokozatosan csúszott ki a párt. Tehetetlenségében ekkor követte el az első nagy hibát: ellenfelei szerint felkereste a helyi választási bizottság elnökét, és arról érdeklődött, hogyan lehetne Mányát visszaléptetni. "Ez nem igaz, én a megyei csoportban mondtam el, hogy Mánya nem a csoport, hanem a saját érdekében tevékenykedik, ezért akartam visszahívni", mondta Boda Miklós.
Az országgyűlési választások idejére legyűrték kölcsönös utálatukat. Mánya egyéniben be is futott. (Sikerét részben a szocialista Hiesz Györgynek és a szabaddemokrata Fodor Gábornak köszönhette, akik nem léptek vissza egymás javára.)
Berekesztés, kirekesztés
A választások után Boda személye egyre terhesebb az ellenfeleknek. "Egy júniusi taggyűlésen Balázs József közölte, hogy az ajtó előtt várakozik 29 ember, hogy beléphessenek a gyöngyösi Fideszbe. Egyértelmű volt, a puccsal engem akarnak megbuktatni", mondta Boda Miklós. Balázs József viszont másképp emlékszik: "Én nem ultimátumot adtam Bodának. Tény, hogy az elnök évek alatt sem vett fel új tagokat a szervezetbe."
Boda akkor berekesztette az ülést.
Augusztusban Tatárék már nem pöcsöltek tagfelvétellel: Tatár László Boda Miklós kizárását javasolja a megyei választmány ülésén. Boda tiltakozik: szerinte az indítvány alapszabály-ellenes, mert nem a helyi, hanem a megyei Fidesznél nyújtották be, és mindössze egy fő kezdeményezte. A választmány kizárja Bodát és alelnökét, Kalcsó Benedeket. Boda a Fidesz mandátumvizsgáló bizottságához fordul, amely igazat ad neki, és megállapítja, hogy a választmány eljárása alapszabály-ellenes volt. Ugyanezen a napon viszont ideiglenes ügyvivő elnökséget választ a gyöngyösi alapszervezet, és Balázs József egy nappal a mandátumvizsgáló bizottság döntése után eljuttatja az MTI-hez nyilatkozatát, mely szerint az új elnök Tatár László. "Tudtam, hogy Boda fellebbezett, de még nem ismertem a bizottság állásfoglalását. Addig pedig valakinek vinnie kellett az ügyeket", mondta Balázs József.
A következő taggyűlésen felveszik a belépni szándékozókat, és összeállítják a listát az 1998-as önkormányzati választásokra, amelyekre a Fidesz közös jelölteket állít az MDF-fel és az MKDSZ-szel. Szeptember elején Balázs József, Mánya Kristóf és Tatár László - utóbbi kettő a Fideszbe felvett rokonságukkal - már az alapszabálynak megfelelően a gyöngyösi szervezetnél kezdeményezik Boda és Kalcsó Benedek kizárását. Indokaik között szerepel, hogy Bodáék a Fidesz ellen kampányt folytattak, a kopogtatócédulák leadási határideje előtt röviddel Mányát vissza akarták hívni, megtagadták a tagfelvételi kérelmek elbírálását, nem működtették a gyöngyösi csoportot. Figyelemre méltó még a negyedik vádpont: "A párt érdekeit, jó hírét megtetézték kongresszusi részvételükkel is, melyet >>egy jó sörözés<< miatt otthagytak. (Megjegyzendő, legalább tíz küldött először vett részt ilyen eseményen - nem győztek ámulni magatartásukon!) Ezt követően pedig közös busszal utaztak haza is!"
A vádakat Boda Miklós a MaNcsnak tagadta, a sörözést és a buszozást viszont beismerte.
Lokális kolor
1998 szeptemberében a helyi jobbközép koalíciós megállapodást kötött, és Kósa Miklóst, a helyi MDF elnökét hatalmazták fel, hogy a három párt nevében eljárjon. Ez ellen a magát szintén MDF-elnöknek tartó Deli János tiltakozott, mert a megállapodás pillanatában Kósa ellen fegyelmi eljárás folyt, és hamarosan ki is zárták a pártból. A Fidesz részéről az ideiglenes elnök Tatár László írt alá, ami ellen meg Boda tiltakozott, mert szerinte a mandátumvizsgáló bizottság őt erősítette meg jogaiban. A tanácstalan helyi választási bizottság a Fidesz országos vezetőihez fordult. Választ Áder Jánostól kaptak, aki Boda Miklóst mint gyöngyösi elnököt bízta meg, hogy jelölteket állítson és koalíciós egyeztetéseket folytasson. Közben a Fidesz megyei elnöksége korábbi döntését felülbírálva, szintén Bodát ismerte el elnöknek. Boda azonnal megváltoztatta a Mányáék által összeállított képviselőjelölt-listát. Ellenfelei szerint viszont ezt nem tehette, mert a lista benyújtásakor a Fidesz vezetője Tatár László volt. A választási bizottság végül Tatárék listáját fogadta el, Bodának ítélték viszont a kompenzációs lista állításának a jogát. Boda aztán az utolsó pillanatban lemondott saját emberei indításáról, cserébe viszont külsős bizottsági helyeket kért Tatáréktól. Ígéretet kapott, pozíciókat soha.
Az önkormányzati választásokon egy fideszes jutott be az önkormányzatba. "Boda miatt vesztettük el Gyöngyöst", mondta a MaNcsnak Mánya Kristóf. Hiesz György szocialista parlamenti képviselő részben egyetért ezzel: "A fideszesek, belső viszályaik miatt, maguk verték szét a jobboldali együttműködést, ami nekem csak jól jött."
1999 márciusában megérkezett Frajna Imre, a Fidesz Etikai Bizottság elnökének levele, amelyben a gyöngyösi elnökválasztó ülést alapszabály-ellenesnek, az ott hozott döntéseket pedig semmisnek nyilvánította. Boda hiába örült: ellenfelei megint csak másképp értelmezik a párt alapszabályát, Frajna levelét magánlevélnek tekintik. Március 15-én két Fidesz koszorúzott a városban. 1999. december 20-án a megyei Fidesz kezdeményezésére az országos választmány feloszlatta a gyöngyösi csoportot. Boda megfellebbezte a döntést: "A Fidesz országos vezetői végig tudták, hogy csalás az egész, mégis végignézték a színjátékot. Gyöngyösön csak én alakíthatok csoportot."
Mánya Kristóf viszont a MaNcsnak azt mondta: "Ha valami malőr folytán Boda lenne az elnök, egy másik szervezetben folytatnám a munkát. Boda áruló, és engem akar lejáratni."
Mánya Kristóf és Tatár László hallgatnak az ügyről. Taktikájuk többek szerint egyértelmű: míg Boda telenyilatkozza a médiát, addig ők szótlanságukkal bizonyítják lojalitásukat a párthoz, a megfelelő pillanatban pedig kezdeményezhetik Boda kizárását.
Az árulózás Gyöngyösön nem csak a Fideszben divat. A Fidesz-beli történésekkel párhuzamosan zajlik egy sok tekintetben hasonló MDF-ügy is, amelyre az előzőkben már utaltunk. A képlet ugyanaz, mint a fideszes afférban: vannak régiek és újak, mindenki hozza a maga embereit, és mindegyikük szerint a másik nem hagyja őket dolgozni, a másik csak a hatalomra, a pozícióra hajt, a másik csak kamuból MDF-es stb.
Jó dolog gyöngyösi lakatosnak lenni
Az igazi Fideszről és az igazi MDF-ről folyó viták haszonélvezői a város szocialista-szabaddemokrata vezetése mellett a gyöngyösi lakatosok, akik időről időre zárat cserélnek az irodákon. Tatárék a ´98-as parlamenti választások után azt sérelmezték, hogy Boda a kampányidőszakban nem adta át nekik az irodát. A Boda elleni kizárási indítványban azt írják, hogy Bodáék önkényes zárcserét hajtottak végre, pedig "személyes dolgaink is maradtak ott, bár itt az a kérdés, hogy kit szolgál az iroda! Arról már nem beszélve, hogy saját pénzforrásból festettük, tapétáztattuk." 1999 januárjában Tatárék felszólították Bodát, hogy haladéktalanul adja át az irodát. Boda nem jelent meg a kívánt időpontban, ezért Mányáék egy lakatos segítségével magukévá tették az irodát, ahol - amint azt a Bodának írt levelükben írják - "több pohárban bepenészedett és kiszáradt ital volt".
A helyi MDF-irodáért hasonló harcok folytak. Deli János, az MDF elnöke hosszú betegállomány után azt tapasztalta, hogy "a kisebb szobából kidobták az irataimat a nagyobba, hogy Mánya személyi titkárának, a korábban MDF-es Fótosnak legyen helye. Tönkretették a faxot, a fénymásolót. A 120 ezres rezsit, benne Mánya 60 ezres telefonszámláját pedig nekünk kellett állni", panaszolta a MaNcsnak Deli János.
Az összes párt közös irodaházának számláiról leginkább az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP tudna mesélni: ez a három párt fizeti ugyanis a többiek helyett is a közüzemi díjakat. "Fodor Gabi meg én kabátban tartunk fogadóórát", mutatott rá a helyzet tarthatatlanságára Hiesz György szocialista képviselő.
Az egyik városi honatya szerint a jobboldali erők viszálykodása rontja a város érdekeit. "Gyöngyös elátkozott város. Bűnhődnie kell amiatt, hogy Fodor Gábor innen származik, hogy nyolc éve szocialista a városvezetés, és most a Fideszben folyó leszámolások miatt is."
Varró Szilvia
Nyugaton a helyzet
Szombathely polgárait első emberük nyelvvizsgabotrányánál sokkal jobban érdekli manapság, hogy a városnak 1,6 milliárd forintos költségvetési hiánnyal kell megbirkóznia, s hogy ez miként érinti majd a szürke hétköznapokat. Szabó Gábor polgármestert közben a párt megyei választmányának döntése értelmében kizárta tagjai közül a Fidesz, ám a szombathelyi szervezet és a közgyűlés polgári koalíciója szolidáris a már nem fideszes, de még mindig fiataldemokratával.
Szabó Gábor legutóbbi nyilatkozataiból a következő történet rajzolódik ki: a szociológusból polgármesterré lett tehetséges, ifjú politikus lelkiismeretesen végezte feladatát - súlyos milliókat lobbizott ki az északi elkerülő útra, a levéltárra, farkasszemet nézett az acsarkodó ellenzékkel -, mígnem kitört a bortány. Névtelen feljelentés érkezett a rendőrséghez, amely szerint Szabó Gábor hamis nyelvvizsga-bizonyítványt használt doktori címe megszerzéséhez. A polgármester legutóbb azt nyilatkozta: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a korábbi városvezetéshez közel álló vállalkozók között akadhatnak olyanok is, akiknek egyetlen céljuk a polgári politikusoknak és magának a polgármesternek a lejáratása. Mintha csak a szicíliai Corleone környékén járnánk: a korábbi városvezetéshez vállalkozók álltak közel, akik a választások után rádöbbentek, hogy az új városvezetéshez már nem tudnak olyan szorosan föltakarni. Gondoltak egy merészet: följelentették Szabó Gábort.
Tény, az önkormányzati választásokat megelőzően valóban veretes telekspekulációt abszolvált a korábbi városvezetéshez közel álló néhány vállalkozó (lásd Szomszédok, Magyar Narancs, 1998. szeptember 3.), ám az is tény, hogy a hatalomra került polgári koalíció rövidke hezitálás után áldását adta a tranzakcióra (rossz nyelvek szerint azért, mert a kivitelező cég vezetője rendkívül szimpatikus ember körükben). Szabó Gábor a hipermarket műszaki átadásán egyenesen húsvéti ajándéknak nevezte a bevásárlóközpont megnyitását, és példaértékű gesztusnak, hogy a cég 140 millió forintot tejelt a városnak. Ezzel a dicsérettel az előzményekre fátylat is borítottak mintegy, egyebek között arra is, hogy a beruházás megkezdéséhez úgy kellett módosítani a részletes rendezési tervet, hogy az nem minden esetben szolgálta a város érdekeit.
De vissza a nyelvvizsgaügyhöz: Szabó Gábor karácsonyi ajándékként ígérte be a szombathelyi polgároknak az affér számára pozitív lezárását, de a vasi megyeszékhely polgárai hiába matattak a karácsonyfa alatt. Aminek lehet az oka az is, amit a polgármester más helyütt említ: több barátját is megkeresték az ügy kirobbanása után pénzt ígérvén, ha ellene tanúskodnak a rendőrségi vizsgálat során, vagy ha a nyilvánosan bírálják a város első emberét. És ez még mind semmi ahhoz a már ismert malőrhöz képest, hogy a Szabó Gábor nyelvtudását igazoló főiskolai papírt nem találták meg az ELTE irattárában. "Nem vagyok biztos benne, hogy ez az irat egyszerűen csak elveszett. Elképzelhető, hogy valaki szándékosan tüntette el az irattárból", nyilatkozta a polgármester.
Szabó Gábornak, elmondása szerint, nincs középfokú nyelvvizsgája, a doktori disszertációjához főiskolai orosz nyelvi zárószigorlatot igazoló dokumentumot adott be, s ezt a dokumentumot fogadta el az ELTE illetékes bizottsága középfokú nyelvvizsgának - ezt csak az ügy kirobbanása után néhány hónappal tudhatta meg a közvélemény. Vajon miért? S vajon a feljelentőnek nem az volt az érdeke, hogy az ELTE irattárában megtalálható legyen a szerinte hamis dokumentum? Szabó Gábor a főiskolai záróvizsgáról szóló magyarázattal közvetlenül az ügy kirobbanásakor is előállhatott volna - ámbár abban igaza van, hogy egy névtelen feljelentés után szerencsétlen dolog, ha a feljelentett bizonygatja ártatlanságát. (Úgy tudjuk egyébként, hogy Szabó Gábornak a rendőrség fölajánlott az ügy nyilvánosságra hozatala előtt egy egérutat, ám a polgármester ezzel valami miatt nem élt.)
A polgármester szerint a Fideszből történt kizárása kínos helyzetbe hozta a megyei választmányi ülésen jelen levő szívbéli jó pajtását, Deutsch Tamást; információink szerint a miniszter véleménye viszont az volt, hogy ebben az ügyben csak rossz döntések közül lehet választani, és egyik sem szolgálhatja Szabó Gábor személyes érdekeit. Ugyancsak a pártközpont bizalmának megrendülését jelzi, hogy Pokorni Zoltán egy televíziós nyilatkozatában üdvözölte a megyei választmány határozatát.
A pártból történt eltávolítással nem csupán Szabó Gábor került kínos helyzetbe, hanem Szombathely városa is. Egy 1,6 milliárdos költségvetési hiánnyal küszködő megyeszékhely kényszerül rövidesen bokros teendők elvégzésére: ez súlyos megszorításokat jelent, amihez politikai konszenzusra volna szükség. Szabó Gábor viszont nincs abban a helyzetben, hogy közös nevezőre hozza a költségvetési hiány nyomán óhatatlanul szembekerülő ellenérdekelteket és a megszorításokban érintett intézményeket. Ez akkor is így van, ha ártatlan lenne is a nyelvvizsgabotrányban; a költségvetési hiányon ugyanis olyan városvezetésnek kellene úrrá lennie, amelynek első embere ellen jelenleg okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt folyik eljárás, a legnagyobb kormánypárt pedig kizárta soraiból.
Szabó Gábornak persze vannak elképzelései a kizárását illetően is, ami szerinte nem más, mint a megyei elnök válaszlépése arra, hogy korábban nem támogatta a jelölését a megyei elnöki posztra; kitapintható továbbá egy párton belüli ellentét is, hiszen míg a szombathelyi szervezet és a polgári koalíció frakciója bizalmat szavazott Szabó Gábornak, a vidéki - vagy ahogy a polgármester fogalmazott: a falusi - választmányi tagok döntötték el a kizárását.
A szombathelyi ügy újabb fejleményeként lemondott a sport- bizottság elnöke, Pavelkovits László (kilépett a Fidesz városi szervezetéből is), majd visszaadta megbízatását a polgármester három tanácsadója, Csapó Tamás, Pusztay János és Ekler Dezső.
Fodor Sándor
