Törvénymódosítás az erdőpusztítás könnyítéséért

Dőlve halnak

Belpol

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.

Április 22-én, a Föld napján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a bonyolult című és összetételű salátatörvény-javaslatot (Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről), amely egyebek mellett környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazta. Az Országgyűlésben azóta el is fogadott módosítások ellehetetlenítenek fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és kifejezetten bővítik a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben.

Nem zümmög tovább

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 150 civil szervezet és 40 ezer ember aláírásával nyomatékosított tiltakozása dacára fogadták el május 20-án – az ügyben érintett agrárminiszter által oly kedvelt méhek világnapján – a törvényjavaslatot, amely a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint tovább nehezíti hazánk természeti kincsei­nek megóvását, ellenben megkönnyíti az elpusztításukat; azaz hatalmas visszalépés. Nem állja meg a helyét semmilyen mondvacsinált „klímavédelmi” indok, a jogszabály-módosítás mindenekelőtt az állami tulajdonban lévő egészséges, javításra nem szoruló, veszélyben nem lévő, erdőfelújítási problémák által nem érintett természetvédelmi, Natura 2000 státuszú, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők tarvágását könnyíti meg, ha azt a kezelő úgy kívánja.

A közepesen hosszú memóriával megáldottak emlékezhetnek rá: a kormány három éve átmeneti érvényű szabályozással, „vészhelyzeti intézkedéssel” könnyítette meg az ország védett erdeinek kivágását. A most hatályba lépett törvénymódosítás azonban nem egyszerűen bebetonozta e vészhelyzeti rendelet intézkedéseit, hanem rá is tett egy lapáttal. Nem csupán bővíti a tarvágás lehetőségét őshonos fafajú, illetve természetvédelmi és Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben, de szűkebbre szabná azt a jelenleg is rövid (21 napos) határidőt, amely a természetvédelmi hatóság bevonására vonatkozik a problémás fakitermelési tevékenység bejelentésekor.

Standovár Tibor ökológus, biológus, az ELTE oktatója (a törvénymódosítás ellen tiltakozó, erdészeket és ökológusokat tömörítő Pro Silva Hungaria Egyesület tagja) szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a törvénymódosítás elfogadásával egyetlen tollvonással eltörölték a hatályos erdőtörvény 51. paragrafusának 6-os cikkelyét; ez korábban megszabta, hogy „Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.” Az erdészeti alapelvek szerint ennek a legjobb formája a magról (azaz a fákról természetesen lehulló saját magról) történő erdőfelújítás. Ez pedig normál esetben több lépésben történik. A törvénymódosítás nyomán a többszakaszos felújítás nem szükséges: az egylépcsős tar­vágás is elvégezhető. A felújítás történhet akár mesterségesen (magvetéssel, csemetékkel), de akár a tuskókból kinövő sarjakról is. Ez utóbbival szemben az erdészekben is komoly ellenérzések élnek: Standovár szerint az elmúlt 50–60 évben a magyarországi erdészek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a sarj­eredetű erdőket mageredetűre cseréljék. Utóbbi erdők egyrészt nagyobb genetikai változatosságot mutatnak, másrészt állékonyabb, tovább fenntartható, kevésbé sérülékeny állományt alkotnak. Biológiai szempontból ugyan akadhatnak kivételek, a sarjak nagyobb valószínűséggel őrzik a helyi talajhoz, klímához alkalmazkodott változatokat, de ezek a viszonylagos előnyök nehezen igazolhatók. A sarjeredetű fa igazából az erdőgazdálkodónak jobb rövid távon, mert biztosabban megered, az állományt gyorsabban átveszi az erdőfelügyelő, így a felújítási kötelezettségből hamarabb ki tud kerülni, ráadásul az első években gyorsabban is nő, mint a mageredetű.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.