Törvénymódosítás az erdőpusztítás könnyítéséért

Dőlve halnak

Belpol

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.

Április 22-én, a Föld napján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a bonyolult című és összetételű salátatörvény-javaslatot (Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről), amely egyebek mellett környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazta. Az Országgyűlésben azóta el is fogadott módosítások ellehetetlenítenek fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és kifejezetten bővítik a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben.

Nem zümmög tovább

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 150 civil szervezet és 40 ezer ember aláírásával nyomatékosított tiltakozása dacára fogadták el május 20-án – az ügyben érintett agrárminiszter által oly kedvelt méhek világnapján – a törvényjavaslatot, amely a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint tovább nehezíti hazánk természeti kincsei­nek megóvását, ellenben megkönnyíti az elpusztításukat; azaz hatalmas visszalépés. Nem állja meg a helyét semmilyen mondvacsinált „klímavédelmi” indok, a jogszabály-módosítás mindenekelőtt az állami tulajdonban lévő egészséges, javításra nem szoruló, veszélyben nem lévő, erdőfelújítási problémák által nem érintett természetvédelmi, Natura 2000 státuszú, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők tarvágását könnyíti meg, ha azt a kezelő úgy kívánja.

A közepesen hosszú memóriával megáldottak emlékezhetnek rá: a kormány három éve átmeneti érvényű szabályozással, „vészhelyzeti intézkedéssel” könnyítette meg az ország védett erdeinek kivágását. A most hatályba lépett törvénymódosítás azonban nem egyszerűen bebetonozta e vészhelyzeti rendelet intézkedéseit, hanem rá is tett egy lapáttal. Nem csupán bővíti a tarvágás lehetőségét őshonos fafajú, illetve természetvédelmi és Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben, de szűkebbre szabná azt a jelenleg is rövid (21 napos) határidőt, amely a természetvédelmi hatóság bevonására vonatkozik a problémás fakitermelési tevékenység bejelentésekor.

Standovár Tibor ökológus, biológus, az ELTE oktatója (a törvénymódosítás ellen tiltakozó, erdészeket és ökológusokat tömörítő Pro Silva Hungaria Egyesület tagja) szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a törvénymódosítás elfogadásával egyetlen tollvonással eltörölték a hatályos erdőtörvény 51. paragrafusának 6-os cikkelyét; ez korábban megszabta, hogy „Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.” Az erdészeti alapelvek szerint ennek a legjobb formája a magról (azaz a fákról természetesen lehulló saját magról) történő erdőfelújítás. Ez pedig normál esetben több lépésben történik. A törvénymódosítás nyomán a többszakaszos felújítás nem szükséges: az egylépcsős tar­vágás is elvégezhető. A felújítás történhet akár mesterségesen (magvetéssel, csemetékkel), de akár a tuskókból kinövő sarjakról is. Ez utóbbival szemben az erdészekben is komoly ellenérzések élnek: Standovár szerint az elmúlt 50–60 évben a magyarországi erdészek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a sarj­eredetű erdőket mageredetűre cseréljék. Utóbbi erdők egyrészt nagyobb genetikai változatosságot mutatnak, másrészt állékonyabb, tovább fenntartható, kevésbé sérülékeny állományt alkotnak. Biológiai szempontból ugyan akadhatnak kivételek, a sarjak nagyobb valószínűséggel őrzik a helyi talajhoz, klímához alkalmazkodott változatokat, de ezek a viszonylagos előnyök nehezen igazolhatók. A sarjeredetű fa igazából az erdőgazdálkodónak jobb rövid távon, mert biztosabban megered, az állományt gyorsabban átveszi az erdőfelügyelő, így a felújítási kötelezettségből hamarabb ki tud kerülni, ráadásul az első években gyorsabban is nő, mint a mageredetű.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).