Törvénymódosítás az erdőpusztítás könnyítéséért

Dőlve halnak

Belpol

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.

Április 22-én, a Föld napján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a bonyolult című és összetételű salátatörvény-javaslatot (Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről), amely egyebek mellett környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazta. Az Országgyűlésben azóta el is fogadott módosítások ellehetetlenítenek fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és kifejezetten bővítik a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben.

Nem zümmög tovább

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 150 civil szervezet és 40 ezer ember aláírásával nyomatékosított tiltakozása dacára fogadták el május 20-án – az ügyben érintett agrárminiszter által oly kedvelt méhek világnapján – a törvényjavaslatot, amely a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint tovább nehezíti hazánk természeti kincsei­nek megóvását, ellenben megkönnyíti az elpusztításukat; azaz hatalmas visszalépés. Nem állja meg a helyét semmilyen mondvacsinált „klímavédelmi” indok, a jogszabály-módosítás mindenekelőtt az állami tulajdonban lévő egészséges, javításra nem szoruló, veszélyben nem lévő, erdőfelújítási problémák által nem érintett természetvédelmi, Natura 2000 státuszú, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők tarvágását könnyíti meg, ha azt a kezelő úgy kívánja.

A közepesen hosszú memóriával megáldottak emlékezhetnek rá: a kormány három éve átmeneti érvényű szabályozással, „vészhelyzeti intézkedéssel” könnyítette meg az ország védett erdeinek kivágását. A most hatályba lépett törvénymódosítás azonban nem egyszerűen bebetonozta e vészhelyzeti rendelet intézkedéseit, hanem rá is tett egy lapáttal. Nem csupán bővíti a tarvágás lehetőségét őshonos fafajú, illetve természetvédelmi és Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben, de szűkebbre szabná azt a jelenleg is rövid (21 napos) határidőt, amely a természetvédelmi hatóság bevonására vonatkozik a problémás fakitermelési tevékenység bejelentésekor.

Standovár Tibor ökológus, biológus, az ELTE oktatója (a törvénymódosítás ellen tiltakozó, erdészeket és ökológusokat tömörítő Pro Silva Hungaria Egyesület tagja) szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a törvénymódosítás elfogadásával egyetlen tollvonással eltörölték a hatályos erdőtörvény 51. paragrafusának 6-os cikkelyét; ez korábban megszabta, hogy „Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.” Az erdészeti alapelvek szerint ennek a legjobb formája a magról (azaz a fákról természetesen lehulló saját magról) történő erdőfelújítás. Ez pedig normál esetben több lépésben történik. A törvénymódosítás nyomán a többszakaszos felújítás nem szükséges: az egylépcsős tar­vágás is elvégezhető. A felújítás történhet akár mesterségesen (magvetéssel, csemetékkel), de akár a tuskókból kinövő sarjakról is. Ez utóbbival szemben az erdészekben is komoly ellenérzések élnek: Standovár szerint az elmúlt 50–60 évben a magyarországi erdészek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a sarj­eredetű erdőket mageredetűre cseréljék. Utóbbi erdők egyrészt nagyobb genetikai változatosságot mutatnak, másrészt állékonyabb, tovább fenntartható, kevésbé sérülékeny állományt alkotnak. Biológiai szempontból ugyan akadhatnak kivételek, a sarjak nagyobb valószínűséggel őrzik a helyi talajhoz, klímához alkalmazkodott változatokat, de ezek a viszonylagos előnyök nehezen igazolhatók. A sarjeredetű fa igazából az erdőgazdálkodónak jobb rövid távon, mert biztosabban megered, az állományt gyorsabban átveszi az erdőfelügyelő, így a felújítási kötelezettségből hamarabb ki tud kerülni, ráadásul az első években gyorsabban is nő, mint a mageredetű.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.