„Nem azért élünk, hogy múlassuk az időt” – meglátogattuk Beer Miklóst a verőcei idősotthonban

Belpol

Képriport az egyetlen olyan egyházi személy mindennapjairól, aki konzekvensen kritizálta a kormány döntéseit az elmúlt években. 

Azért van síró, hogy vigasztald,

Az éhező, hogy teríts neki asztalt.

Azért van seb, hogy bekösse kezed, 

Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd. (...)

A versidézet Bódás János református lelkész Valahol ki van jelölve a helyed című művéből származik – Beer Miklós váci megyéspüspök tátott szájjal olvasta, amikor először elékerült. Mint mondja, senki nem fogalmazta meg a '80-as években elhunyt Bódásnál szebben, jobban a keresztények küldetését. 

 
Beer Miklós nyugalmazott váci püspök
Fotó: Palágyi Barbara
 

Beerrel a verőcei Migazzi Kristóf Idősek Otthonában találkoztunk. Év elején vonult vissza a nyilvánosságtól, közleményben tudatta, hogy nem ad több interjút. Ferenc pápa halála miatt viszont eleget tett újságírói megkereséseknek, lapunk is így tudott bebocsátást nyerni új otthonába. A vele készült hosszú beszélgetés a nyomtatott Magyar Narancsban olvasható. Sok személyes és közéleti témát érintettünk a püspökkel, de körbe is kísért minket az idősek otthonában, hogy megismerhessük, miképpen telik egy napja.

 
A püspök asztala, beszélgetésünk helyszíne
Fotó: Palágyi Barbara

 

 
Beer Miklós kitekint 
Fotó: Palágyi Barbara
 

Ebéd: hal és leves

A most 82 éves Beer családját többször kitelepítették, így került Zebegénybe, vagyis a Dunakanyar csücskébe. A térségben több helyen látott el plébánosként szolgálatot, mint mondja, gyerekkorában a Börzsönyt, a '70-es évektől a Pilist fedezhette fel, de közben „mindig itt volt a Duna”. Sok vízitúrát szervezett, mert evezni nagyon szeret, ám a horgászáshoz soha nem volt türelme. „Olyan szépen is élhetnénk, ha egy kicsit szerényebbek lennénk” – fogalmaz. 

Beer Miklós szobájától pár méterre egy kis kápolna található, papkollégáival reggel, este itt szoktak imádkozni, illetve minden nap van mise. Az idősotthon nem úgy fest, mint ahogyan egy ilyen intézményt képzelnénk. A püspök szerint ennek ahhoz van köze, hogy a Váci Egyházmegye szociális irodája kiemelt figyelmet fordít a négy általa működtetett otthonra, melyekben az átlagosnál jobb a hangulat. Úgy véli, általában a szociális feladatok ellátására mindenhol több pénzt kellene befektetni, mert nincs elegendő költség a finanszírozásukra. 

 
Beer Miklós postaládája
Fotó: Palágyi Barbara
 

 
A kápolna
Fotó: Palágyi Barbara
 

 
Az idősotthon belülről
Fotó: Palágyi Barbara
 

Leérünk a lépcsőn a bejárati folyosóhoz, ahonnan nyílik az étkező is. Éppen hozzák a munkatársak az ebédet, ami valamilyen halas étel lesz, illetve leves. Beer szerint a koszt „ehető”, talán Vácról rendelik. Mindenkihez van egy-két kedves szava, aztán továbbállunk. 

 
A földszint
Fotó: Palágyi Barbara
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)