Döntött a Kúria: ki kell adni a Bosnyák téri beruházás 244 milliárdos szerződését

  • narancs.hu
  • 2024. március 14.

Belpol

Az állami vagyonkezelő foggal-körömmel próbálta elkerülni a dokumentumok kiadását.

„A Kúria is megerősítette a jogerős ítéletet: az államnak ki kell adnia azt a gyalázatos szerződést, amelyik alapján horribilis 244 milliárdért (!) előre megvették Tiborcz haverjától a Bosnyák-téri szörny beruházást. Így mondjuk nem csoda, hogy gőzerővel haladnak” – írja Hadházy Ákos a Facebookon. A harmadfokú döntés értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) ki kell adnia a szerződést a független képviselőnek. 

Az ügyben a Hadházynak jogi segítséget nyújtó Transparency International Magyarország azt írta, az MNV az építkezés megindulása után 244 milliárd forintért vásárolta meg a gödört, hogy ott épüljön meg az az épületegyüttes, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új székháza lehet a jövőben.

„Az állami cég az eljárás során foggal-körömmel próbálta elkerülni a dokumentum közreadását, többek között olyan nyakatekert indokokra arra hivatkozva, miszerint magáról a szerződésről meglétéről csupa figyelmetlenségből adtak tájékoztatást, és különben is, nemzetbiztonsági kockázattal járna, ha a nyilvánosság is megismerhetné a részleteket. 

Továbbá állami cég tévesen úgy vélte, hogy ha már egyszer ezt a beruházást nemzetbiztonsági okból kivonta a közbeszerzések alól, akkor emiatt a beruházás minden részlete is azonnal és automatikusan titkossá válik. A másodfokon eljáró bíróság azonban nem így vélekedett, és megállapította, hogy az államnak nem elegendő felmutatni a nemzetbiztonsági kártyát, mintha az egy bírói piros lap lenne, hanem tételesen igazolnia és bizonyítania is kell, hogy mik azok a kockázatok, amelyek a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra kerülése esetén aláásnák a nemzet biztonságát. A harmadfokon eljáró Kúria is úgy vélte a mostani döntésében, hogy a vonatkozó szerződést az MNV-nek ki kell adnia, így az rövidesen a nyilvánosság számára is megismerhető lesz”. 

Az építkezést az a Bayer Construct végzi, amelynek vezetője, Balázs Attila Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal is üzletelt már (mások mellett a Bayer Construct újíthatta fel a kormányfő vejéhez köthető svábhegyi, az egykori Fonó Klub helyén kialalkított elitklubot). A cég építőipari terjeszkedését emellett az állam is segíti: február elején jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány stratégiai együttműködési megállapodást köt az építőipari vállalattal, számolt be a civil szervezet. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.