Döntött az Alkotmánybíróság: nem alaptörvény-ellenes a felsőoktatási törvény módosítása

  • narancs.hu
  • 2021. június 11.

Belpol

Elutasították a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó rendelkezések elleni bírói kezdeményezést.

Megszületett az Alkotmánybíróság döntése abban az ügyben, amelyet Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzata kezdeményezett, amikor megtámadta az SZFE fenntartó alapítványt, mivel az a felsőoktatási törvény módosítása és az egyetem alapítványi tulajdonba adása folytán 2020 augusztusában új egyetemi alapító okiratot és új szervezeti és működési szabályzatot fogadott el. 

Az Alkotmánybíróság a pénteken közzétett döntésében kimondta:

nem alaptörvény-ellenes a felsőoktatási törvény módosítása, de a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására vonatkozóan az alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg.

Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést, de alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt,  az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatala során.

A bírói indítvány szerint alkotmányellenes volt az, hogy a felsőoktatási törvény módosítása szerint az egyetem fenntartói jogát gyakorló alperesi alapítványt a Kormány hozta létre, ráadásul felette az alapítói jogokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter gyakorolja, ő nevezi ki az alperes kuratóriumát, míg vagyonának biztosításáról is a Kormány gondoskodik. Az érvelés szerint ez azonban ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely a magyar tudományos és művészeti élet szabadságát írja elő. 

Az Alkotmánybíróság azonban máshogy vélekedett, szerintük ugyanis: "az indítványozó által felvetett alkotmányossági problémára okot adó jogszabályi környezetet a jogalkotó időközben megváltoztatta annyiban, hogy a felsőoktatási autonómia letéteményese, a szenátus, azon jogkörökkel kapcsolatban, melyek korábban egyedül a kuratórium hatáskörébe tartoztak, a megváltozott szabályozás következtében véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorol."

Azaz az Alkotmánybíróság szerint a szenátusnak biztosított véleményezési vagy egyetértési jog éppen elég ahhoz, hogy biztosítsa a tudományos és művészeti élet szabadságát.

Hozzáteszik, hogy az Alkotmánybíróság előtt jelenleg további két ügy (IV/1777/2020. és III/795/2021.) van folyamatban, amelyek a Színház és Filmművészeti Egyetem fenntartóváltásával, valamint az új fenntartó intézkedéseivel kapcsolatosak. Ezekben az ügyekben az indítványok vizsgálata szintén megkezdődött, a döntések később várhatóak.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.