„Borkai? Az egy szemét disznó! Hogy jól vezette-e a várost? Dehogy vezette jól, lopott. Bár állítólag nem lopott, de akkor nem tudom, miből él most, mert hogy nem dolgozik, az biztos” – fakad ki egy nyugdíjas asszony Győr belvárosában, amikor az előző polgármesterről érdeklődünk. „Voltunk mi közgyűléseken is, ha lehetett menni, ott is csak azt láttuk, hogy gyorsan szavaztak mindenről, és már vége is volt.” Azt mondja, korábban lehetett látni a polgármestert itt-ott, de a botrány óta nem mutatkozik a városban, ámbár úgy hallotta, néha látják teniszezni. „Amúgy szerintem lecsengett a botrány. Egy kis megnyugvás kellene már ennek a városnak” – fejezi be. A városban járva azt tapasztaltuk, ez utóbbi véleményt mindenki osztja, legyen az politikus vagy az utca embere (ehhez képest lapzártánk idején éppen választási csalással vádolja egymást Győrben a kormánypárt és az ellenzék.)
A korrupciós és szexbotrányba keveredett Borkai Zsoltot ugyan október 13-án megválasztották Győr polgármesterének, de előnye kicsi volt a második helyen végzett ellenzéki jelölttel, Glázer Tímeával szemben, így kétszer is újraszámolták a szavazatokat; végül 644 vokssal Borkai lett a győztes. A választás után két nappal bejelentette kilépését a Fideszből, majd az első közgyűlést követően, november 6-án lemondott a város vezetéséről – ezért tartanak időközi polgármester-választást január 26-án.
Tiszta lappal
Októberben négy jelölt, Borkai és Glázer mellett két civil is indult, Kovács László a Civilek Győrért, Balla Jenő az Összefogás Győrért Egyesület színeiben. Ketten valamivel több mint 5500 szavazatot gyűjtöttek. Január végén hat jelöltre lehet behúzni az ikszet: a civil és független jelöltek mellett a Fidesz ezúttal Dézsi Csaba András kardiológus főorvost indítja, aki 25 éve képviselőként is tevékenykedik a városban; az ellenzék pedig a helyi MSZP elnökét, Pollreisz Balázst támogatja. Pollreisz ismertségéről megoszlanak a vélemények a városban, van, aki azt mondta, nem is hallotta még az ellenzéki jelölt nevét, van, aki lelkes támogatója. Glázer Tímea sokak szerint jobb jelölt lett volna: az októberi kampányban már felépítette magát, az emberek megismerték, és bár a választás előtt kirobbant Borkai-botrány valószínűleg sokat lendített a helyzetén, 5 ezerrel több szavazatot kapott, mint 2014-ben a külön induló ellenzéki jelöltek összesen. Most mégsem próbálkozik. „Nagyon szerettem volna megméretni magam januárban, és nagyon szerettem volna polgármester lenni, de az egészségügyi állapotom nem engedi” – válaszolja Glázer azon kérdésünkre, miért nem ismétel az időközin. „Egy városvezetőnek minimum napi 10 óra a munkaideje, emellett ez a feladat 24 órás ügyeletet is jelent. Ráadásul tudva azt, hogy 15 fideszes képviselő ül a testületben, mérlegelnem kellett, hogy bírnám-e fizikailag a kihívást. Arra jutottam, hogy nem tudom vállalni, így hátrébb kellett lépnem.”
| ||
Glázer visszalépése sokakat meglepett, az ellenzéki összefogás tagjai vele számoltak a januári választáson. Miután a DK-s politikus kiesett, a pártok civil jelölteket kezdtek megkeresni, köztiszteletben álló ügyvédeket, orvosokat, vállalkozókat, de senki sem vállalta a megmérettetést – a visszajelzések alapján leginkább azért, mert félnek, féltik a családjukat, az állásukat. „A félelem mellett a legtöbbször arra hivatkoztak az általunk megkérdezett civilek, hogy nem szeretnék egy olyan ellenséges közegben végigdolgozni a következő öt évüket, ahol a Fidesznek kétharmados többsége van” – mondja Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője és Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. Magyar ezért is javasolta, hogy oszlassa fel magát a közgyűlés, és egy ilyen botrány után induljon a város tiszta lappal, de javaslata süket fülekre talált. A képviselő elmondta, a jobbikos botrány miatt (az októberi választás előtt négy jobbikos képviselőjelölt úgy döntött, kiszáll az ellenzéki összefogásból, aminek következtében a pártvezetés etikai vizsgálatot indított ellenük, és kizárta őket a Jobbikból; egy képviselőjük, Fodor Roland bejutott a kompenzációs listáról, ő most függetlenként ül a közgyűlésben annak ellenére, hogy a Jobbik felszólította, adja vissza mandátumát – F. Zs.) nem érezték, hogy lenne jogalapjuk arra, hogy közülük válasszanak jelöltet, de akárkit nem támogattak volna. Pollreisz Balázs személye azonban teljesen vállalható volt számukra is. „A párt győri alapszervezetét feloszlattuk, az újraépítéssel várunk az időközi választásig, most az a legfontosabb. Balázs kampányát anyagilag főként az MSZP finanszírozza, mi aktivistákkal segítjük őket.” Így van ezzel a helyi Momentum is, amely egyébként Győrben is előválasztást javasolt, amit minden ellenzéki párt elfogadott. Amikor azonban kiderült, hogy a választást január 26-ra írták ki, az ellenzék számára világossá vált, hogy az előválasztás kivitelezése, tekintettel a hosszú ünnepi időszakra is, nem lehetséges.
Pollreisz Balázs 2014 óta a helyi szocialisták elnöke és önkormányzati képviselő, októberben a kompenzációs listáról jutott be. Azt mondja, eddigi tapasztalatai alapján Borkai úgy vezette Győrt, hogy „ez az én városom”, a képviselő-testületben pedig „a fideszes nagyurak ültek, gőgösen irányították a várost” – ennek szeretne most véget vetni. A korrupciós ügyekről, különösen a földügyekről sokat lehetett hallani a városban, ahogy a Quaestor-botrány győri száláról vagy a 2017-ben a városban megrendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál költségeiről is. Pollreisz szerint ezekről az ellenzéki képviselők sokat faggatták a városvezetést és Borkait, de folyamatos elutasításban volt részük. Azt minden beszélgetőpartnerünk megjegyezte, Borkai Zsolt irányítása alatt a város sokat fejlődött, de ez elsősorban nem neki, hanem az Audi jelenlétének köszönhető. „Ő csak jókor volt jó helyen” – jegyzik meg többen, és hozzáteszik, képzeljük el, mennyit fejlődhetett volna a város akkor, „ha a polgármester nem lop annyit”.
Nemcsak a korrupciós ügyekről, hanem Borkai életviteléről is sok pletykát lehetett hallani a városban az elmúlt években: vadászatokról (ezek egyikéről lásd cikkünket a 16. oldalon), közeli elzárt, kis falvakban tartott hétvégi bulikról, vagy arról, hogy a győri állatkertben született fehér kistigrist a polgármester hazavitte egy szülinapi bulira. Glázer megjegyezte, az első közgyűlésen, amikor a forgatókönyv még az volt, hogy Borkai Zsolt marad a város polgármestere, ő arra kérte a politikust, menjen el egy drogtesztre, amire Borkai úgy reagált, áll elébe, Glázerrel együtt fog elmenni, hogy a képviselő megnyugodjon. Ez máig nem történt meg.
„A Fidesz mostani jelöltje Borkai ellentéte – osztja meg tapasztalatait egy győri lakos –, egy köztiszteletben álló orvos, aki ismert, szerepel a helyi tévében, hetek óta ő ad át mindent, mintha már ő lenne a polgármester. Erre van most szüksége a Fidesznek, hogy a Borkai-botrány után visszalapátolják a szart a lóba.”
Szívügyünk
Dézsi Csaba András a győri szívcentrum létrehozója és vezetője, 25 éve ül a város közgyűlésében Győr Nádorváros kerületének képviselőjeként. Borkai felbukkanása előtt a legbefolyásosabb fideszesként tartották számon a városban, ő „fedezte fel” Szijjártó Pétert is.
A 24.hu információi alapján Borkai és Dézsi nem szívelték egymást. Győrt, bár jelenleg erősen fideszes, 1994 és 2006 között Balogh József szocialista polgármester vezette, 2002-ben az ellene induló Dézsit nagy fölénnyel győzte le. 2006-ban aztán Balogh bejelentette visszavonulását, Dézsi ekkor akarhatott előrébb jutni, ám a Fidesz felső vezetése a fiatal olimpikon, Borkai Zsolt mellett döntött.
A 24.hu szerint Dézsi és támogatói próbálták megfúrni az újdonsült városvezetőt, a konfliktust végül Kövér Lászlónak kellett elrendeznie, és Dézsi ekkor kerülhetett partvonalra. A városban úgy tudják, a szívcentrumot egyfajta vigaszdíjként adták Dézsinek. A politikus kérdéseinkre nem válaszolt, de a Szemlélek blogon megjelent decemberi interjújában óvatosan fogalmazott Borkairól és a körülötte lévő botrányról. Azt mondta, a városnak folt esett a becsületén, és itt az idő, hogy nyugalomra leljen; ami jó volt, azt folytatni kívánja, de akad gyomlálnivaló is.
A városban kizárólag Dézsi óriásplakátjaival lehet találkozni, ahol a Szívügyünk Győr! jelszóval kampányol. Glázer Tímea elmondta, az ellenzéknek öt óriásplakáthelyet sikerült szerezni, azt is olyan helyen, ahol szinte senki sem látja, ezért inkább hagyják is azokat. Kisebb plakátokkal és szórólapokkal viszont tele a város, Dézsi és Pollreisz mellett a többi jelölt is aktívan képviselteti magát, már ami a plakátokat illeti. Kirchfeld Mária függetlenként induló jelöltről mindössze annyit tudunk, hogy a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karán kémiát, fémtant és gépjárművek szerkezeti anyagai tantárgyat tanított, néhány plakáton kívül róla más információt nem sikerült összeszedni. Géber József, a Mi Hazánk Mozgalom jelöltje néprajzkutató, erdőgazdálkodó és vőfély, háromgyermekes családapa, aki megválasztása esetén „kivezetné a várost abból a mocsárból, amelybe az elmúlt években került”. Függetlenként indul Hajnal János is, aki a Népszuverenitás Mozgalom alapítója. Lapunknak küldött válaszában Hajnal kifejti, a mozgalom határozott álláspontja, hogy „Magyarország Alaptörvénye és minden arra épülő jog vagy rendelkezés érvénytelen, semmis, és senki sem köteles azokat betartani”. Céljuk, hogy ezt megszüntessék, ami Győr viszonylatában azt jelenti, hogy „az országos jogellenes diktatúrában tudunk egy kis demokráciaszigetet létrehozni, mégpedig nem is akárhogy: az elektronikus helyi népszavazási rendszer bevezetésével”.
| ||
Balla Jenő, ahogy októberben, úgy januárban is az Összefogás Győrért Egyesület színeiben indul. Akkor valamivel kevesebb mint 1900 szavazatot kapott, a kompenzációs listáról viszont bejutott a közgyűlésbe. Helyi vállalkozó, 16 éve foglalkozik egyesületekkel, többet alapított is, az érdekvédelem számára fontos. Azt ő is és ellenzéki beszélgetőpartnereink is elmondták, hogy voltak egyeztetések köztük az együttműködésről, de végül nem sikerült megegyezni. Balla szerint, ahogyan azt az októberi választáson is láttuk, egyre nagyobb szerepet kapnak a civilek egy-egy város vezetésében, a választók egyre kevésbé akarnak a pártok jelöltjeire szavazni. „Jobbá akarom tenni a várost, segíteni az itt élőkön, és folytatni a Győrben egyébként is meglévő erős civil hagyományt” – mondja Balla, aki szerint a közgyűlésben a Fidesz és az ellenzék között hidat kell képezni, ami neki civil jelöltként könnyebb lenne, mint egy párttagnak. A Borkai-ügyről pedig azt gondolja, hogy „nem kellene, hogy országos politikai téma legyen, Győrnek kell rá reagálnia. Ahogy reagált rá októberben, úgy januárban is a győriek mondanak majd róla véleményt.”
Megy vagy marad?
Ami a teendőket illeti, a jelöltek programjai nem térnek el nagyban egymástól, ugyanazokat a problémákat látják megoldandónak: a város tömegközlekedése, a hulladékgazdálkodás, a bérlakásprogram, a levegő minőségének javítása, vagy az, hogy a város ne csupán az Auditól függjön, hanem gazdaságilag több lábon álljon, az autógyártás hanyatlására ugyanis mindenki számít. Abban is egyetértenek a jelöltek, hogy a Borkai-éra korrupciós szálait fel kell göngyölíteni, például Pollreisz Balázs a megválasztása esetén a Transparency International Magyarország szervezetét kérné fel arra, hogy segítsenek kivizsgálni, merre vezetnek a „győri polip” csápjai.
„Győr a nem könnyen nyerhető megyeszékhelyek közé tartozik – véli Magyar Zoltán –, de nem nyerhetetlen. Még mindig van egy masszív kormánypárti szimpátia, de van az ellenzéknek is támogatottsága. Nehéz megmondani, mi lesz január 26-án.” Hegyi Szabolcs, a Momentum helyi elnöke szerint októberben a Borkai-botrányon felháborodva leginkább az a réteg ment el szavazni, amelyik az ellenzékre voksolt, aki hithű fideszes, annak ez az ügy sem változtatott a véleményén. „Az a kérdés, hogy aki októberben elment szavazni, mert kiverte nála a biztosítékot Borkai, az elmegy-e most is, vagy már nem érdekli a dolog, és távol marad.” Az ellenzéki politikusok szerint még mindig nagyon sok a bizonytalan szavazó, a voksolás előtti hetek és napok feladata tehát éppen e rétegek meggyőzése és mozgósítása. A kampányban Borkait már egyre kevésbé emlegetik, mondván, nem gyűlöletkampánnyal, hanem a programokkal akarják megnyerni maguknak a választókat. „Az a helyzet – mondja Pollreisz –, hogy aki utálja az ellenzéket, az úgyis a Fideszre szavaz. Aki meg utálja a Fideszt, remélem, látni fogja: aki nem fog össze, az a Fideszt segíti.”
