Az állami tulajdonú Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. 2012-ben közölte az önkormányzattal, hogy a keszthelyi kikötő üzemeltetése veszteséges, ezért befejezi. A bezárást elkerülendő Keszthely vállalta, hogy maga üzemelteti a kikötőt, és idővel megvásárolja az ott található ingatlanokat. Opciós szerződést kötött a zrt.-vel, hogy 330 millió forint + áfát ad a kikötő felépítményeiért, a kikötőhelyekért és a jogokért, és hogy ezt a tranzakciót 2014. december 15-ig kezdeményezheti. A keszthelyi önkormányzat ezek után megalapította a 100 százalékban az ő tulajdonában álló Keszthelyi Yachtkikötő Kft.-t, és e társaságnak engedte át a vételi opciót. A Bahart felé Keszthely azt vállalta, hogy amennyiben nem él a fenti dátumig opciós jogával, akkor 50 millió forint kötbért fizet. A Yachtkikötő Kft. az üzemeltetést albérletbe adta a Keszthely Phoenix Marina Kft.-nek, amely két és fél évig működtette a kikötőt, fejlesztéseket végzett, növelte a hajószámot, ám egyszer sem fizetett bérleti díjat az önkormányzatnak, s közben 23 millió forint tartozást halmozott fel.
A megmentő
Közeledett a határidő, de Keszthelynek sem 330 millió forintja nem volt az ingatlanok megszerzésére, sem az 50 millió forintos kötbért nem akarta kifizetni. Így amikor a hárommilliós törzstőkével alapított Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. vételi szándékkal bejelentkezett, a testület viharos gyorsasággal úgy döntött, hogy eladja a kikötőjét – pontosabban a Yachtkikötő Kft.-t.
Az ügylet néhány nap alatt lejátszódott. A város tavaly december 9-én szólt a Bahartnak, hogy az önkormányzati cég opciós jogával élve megveszi a Phoenix kikötőt. A korábbi fideszes alpolgármester és kastélyigazgató, Pálinkás Róbert volt az önkormányzati tulajdonú Keszthelyi Yachtkikötő Kft. felügyelőbizottságának az elnöke; az ő felügyelete mellett kötötték meg a következő napon Tiborczékkal a szerződést a társaság eladásáról. A bonyolult adásvételt felgöngyölítő Átlátszó azért nevezte trükkösnek a tranzakciót, mert egyik nap a keszthelyi önkormányzat érvényesítette vételi jogát, majd másnap eladta a kft.-jét 7 millió forintért a Nyugati-medence Kft.-nek. A bejelentés pillanatában jogilag még csak arról volt szó, hogy az állami vagyon az egyik zsebből átkerül a másikba, ezért nem volt szükség pályáztatásra sem. Csakhogy egy nappal később egy harmadik fél, Tiborcz Istvánék tulajdonába került a cég, és ezzel együtt a város tulajdonában lévő 7600 négyzetméteres terület 15 éves bérleti díja nettó 53,9 millió – havi 300 ezer – forintért. Ezt követően immár a Keszthelyi Yachtkikötő Kft. tulajdonosaként keresték meg Tiborczék a Balatoni Hajózási Zrt.-t, hogy megvásárolják a területen álló épületeket és eszközöket nettó 330 millióért, az önkormányzatnak pedig kifizették a 23 milliós tartozást. És mivel a cég a tulajdonukban volt, a feltőkésítésével megoldhatták pályáztatás nélkül az összes vásárlást.
| ||
Kovács Viktória, a keszthelyi DK-csoport önkormányzati képviselője, választókörzeti elnök szerint a szerződés magában foglalja a Tiborczék által a Balatoni Hajózási Zrt.-től megszerzett épületeket (például snackbár, fürdőház, pontonok), valamennyi vízjogi engedélyt és üzemeltetési jogot, és ami a legfontosabb, az opciós vételi jogot a kikötőre. A keszthelyi polgármester, Ruzsics Ferenc és a helyi jegyző által december 10-én aláírt nyilatkozatban az önkormányzat vállalja, hogy amennyiben változik a Balaton-törvényhez kapcsolódó szabályozás (vagyis az Országgyűlés esetleges módosításával a keszthelyi kikötő akár egy év múlva eladható lesz – M. I.), akkor az önkormányzat a területet értékesíti azzal az indokkal, hogy kikötőt akkor lehet jól működtetni, ha ott minden egy tulajdonban van. Az elővásárlási jog a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-t illeti. Kovács Viktória azt gondolja, a jachtkikötő eladása ha betű szerint nem szabálytalan is, erkölcsileg vitatható, és a keszthelyiek érdeke ellen való. „Nemcsak az a baj, hogy Orbán Viktor veje az egyik tulajdonos, hanem az is, hogy például a másik két kikötő bérlőivel nem is áll szóba az önkormányzat, pedig több témában is, köztük a keszthelyi kikötők fejlesztéséről régóta szeretnének egyeztetni a polgármesterrel” – mondja a DK helyi politikusa.
A keszthelyi modell
Arra a kérdésre, hogy miért éri meg egy cégnek megszerezni olyan jachtkikötőt, amely eddig folyamatosan veszteséget termelt, a keszthelyi önkormányzat tevékenységét jól ismerő Fidesz-közeli forrásunk azt mondta, az önkormányzat bár keresett, nem talált „komoly befektetőt”. A nyugati medencében ugyanis „nem főnyeremény kikötőt működtetni”. Arrafelé a hajóhelyeket feleannyiért lehet értékesíteni, mint a keleti medencében, és Keszthelyen létezik még két másik kikötő, ahol nyomott áron, akár évi 150 ezer forintért lehet helyet bérelni. Szerinte egyébként a tranzakcióval jogilag minden rendben: az önkormányzat egy céget adott el 7 millió forintért, az ügyet csak az ellenzék és a sajtó fújta fel a környéken már megtartott és a következő időközi választások miatt.
| ||
Pápa Levente, az Együtt – A Korszakváltók Pártja alelnöke viszont úgy látja, hogy ha az önkormányzatok működését ellenőrző hatóságok elfogadják e „keszthelyi modellt”, akkor ily módon az állami vagyont pályáztatás nélkül lehet eladni. Az ügynek tehát a mostani eseten jóval túlmutató, országos horderejű következményei lehetnek. A modell lényege szerinte az, hogy a valódi vételárat hivatalosan nem vételárként fizetik meg, hanem tőkeemelés formájában. Így kijátszható az a törvényi előírás, miszerint 25 millió forint feletti értékű köztulajdon eladásánál pályázatot kell kiírni – írja a blogoldalán Pápa Levente, aki bejelentést tett a keszthelyi kikötő eladása ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszéknek és a megyei kormányhivatalnak. Az Együtt gazdaságpolitikusa szerint, mivel a tőkeemelés a vételár része, a kikötő eladását meg kellett volna versenyeztetni. Ez nem történt meg, ezért az adásvételi szerződés semmis – szerinte ezt kell kimondaniuk a hatóságoknak. Pápa úgy tudja, a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. a vételárat a Gránit Bank hiteléből fizette ki. 2013 nyarán a magyar állam 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Gránitban és az azóta csődbe ment Széchenyi Bankban. Pápa információi szerint 360 millió forint plusz áfa értékű hitelkeretről van szó, mégpedig a jegybank növekedési hiteléről, amit a kereskedelmi bankok 2,5 százalékos hitelkamattal folyósítanak kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésére.
Arra, hogy etikus dolog-e a miniszterelnök vejeként kkv-s állami hitelt igényelni, egy kormánypárti forrásunk azt válaszolta: nincs ezzel semmi probléma, hiszen erre a fajta hitelfelvételre 5 milliárdos éves jövedelemig és 350 fős alkalmazotti létszámig minden magyar vállalkozás jogosult, és ezeknek a paramétereknek a Nyugati-medence Kft. megfelel.
Kicsit megsértődtek
A Nyugati-medence Kft. ügyvezetője, Péter Zsolt március 4-én közleményt adott ki, amely szerint az „adásvétel jogszerűségét vitató további sajtótámadások okán február 17-én a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. kérte Keszthely Város Önkormányzatát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket minden érintett hatóság bevonásával az ügylet teljes körű kivizsgálására”. Az önkormányzat megindította a szükséges eljárásokat, a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. tudomása szerint a vizsgálatok legkésőbb 2015 nyarán lezárulhatnak. „A sajtó érdeklődésének eleget téve az elmúlt időszakban a cég készséggel megválaszolta a beérkező sajtómegkereséseket, azonban a megjelent írásokban a cég válasza több esetben kontextusából kiragadva, spekulatív és csúsztatásokkal elferdített környezetben jelent meg, és detektálható politikai támadások kereszttüzébe került. Ezért az elmúlt időszakban megjelent és a jövőben megjelenő, a valóságnak nem megfelelő állítások, szándékos csúsztatások miatt a jogi eljárásokat a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. megindítja, az önkormányzat által kezdeményezett vizsgálatok lezárásáig – a szükséges jogi lépések megtételén túl – a sajtómegkeresésekre nem kíván reagálni.” Kerestük kérdéseinkkel Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármestert is, de először azt mondta, hogy hatvan napon belül válaszol, későbbi e-mailjében pedig az áll, hogy a vizsgálatok lezárásáig az önkormányzat sem kíván reagálni a sajtómegkeresésekre.
| ||
Pedig a vevőknek nincs már okuk az izgalomra, a Zala megyei főügyész ugyanis március 30-án kelt levelében az alábbiakról tájékoztatta Ruzsics Ferenc polgármestert: „A Keszthelyi Yachtkikötő Kft.ben fennálló önkormányzati üzletrész értékesítése ügyében benyújtott beadványa alapján arról tájékoztatom, hogy az ugyanezen tárgyban az ügyészségre érkezett kérelmek, valamint a beszerzett iratok alapján ügyészi intézkedésre okot adó törvénysértést nem állapítottunk meg.”
| Körmagyar 1. A 2014. június 6-án bejegyzett, 3 milliós törzstőkével alapított Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. egyik alapítója a PBE Energiamenedzsment Kft., amely Tiborcz István egyik üzlettársa, Hamar Endre cége volt. E vállalkozásnak az Opten céginformációs rendszere alapján egyik ügyvezetője ugyanaz a Péter Zsolt lett, aki a szintén Tiborcz-érdekeltségű Elios Innovatív Zrt.-ben is tulajdonos. Mára Tiborcz egyszemélyes cége, a Green Investments Kft. megvásárolta a PBE-t, és helyet is cseréltek a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-ben, amelybe – láss csodát – a keszthelyi kikötő megvétele előtt éppen egy hónappal Tiborcz érdekeltségei mellett öt másik tulajdonos vásárolta be magát. A Nyugati-medence Kft. másik ügyvezetője, Lukács Krisztián a Phoenix Charter Kft.-n keresztül tulajdonosként is részt vesz a vállalkozásban. Lukács Krisztiánról az Átlátszó gyűjtése alapján annyit tudni, hogy a közbeszerzési piacon meghatározó szereplőként emlegetett Provital Zrt. egyik alapítója.A Provital számos vidéki, fideszes vezetésű önkormányzattal szerződött az elmúlt években (Zalaegerszeg, Mór, Kaposvár, Szolnok), de ez a cég írta az FTC-stadion közbeszerzési dokumentációját is. A társaság árbevétele 2009-ben – egy hónapos működése alatt – 23 millió forint volt; ez 2010-ben, a kormányváltás évében 340 millióra ugrott, és 2013-ban már 1,2 milliárd forintra nőtt. A hvg.hu 2012 májusában írt arról, hogy a cégnél helyszíni ellenőrzést tartott az OLAF, az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala, majd két évvel később, 2014 végén ismét arról jelent meg cikk – ezúttal az atv.hu-n –, hogy a társasággal kapcsolatos információkat kértek az OLAF munkatársai. Lukács Krisztián 2013 áprilisában kilépett a Provitalból, amelynek többségi tulajdonosa jelenleg Antal Kadosa, aki tavaly májusban a Magyar Judo Szövetség elnöki posztjára pályázott. Támogatói között van Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató és Bánki Erik, a Fidesz EP-képviselője is. (Céges mentorai között találjuk a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát, a Duna Aszfaltot vagy a felcsúti polgármester cégét, a Mészáros és Mészáros Kft.-t.) Bánki Erik több éven át tulajdonostársa volt az Aqua Holding Kft.-nek a termálfürdő-beruházásokat sorra nyerő, az Aquaplus Kft.-t jegyző György Zoltánnak; utóbbi szintén tulajdonrészt szerzett a keszthelyi kikötőcégben. |
| Körmagyar 2.
A Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. célja Keszthely sportéletének felvirágoztatása és turisztikai vonzerejének növelése. Lesz dolga: Keszthely milliárdos pályázati pénzből kiépített balatoni mólójához közeledve április elején lehangoló kép fogadja az arra járót. Két műemlék szálló, a Hullám és a Balaton az összedőlés határán, a sétálófőutca és a felújított főtér kihalt, az üzlet- és étterem-tulajdonosok csökkenő forgalomról panaszkodnak, a belváros utcáiban omladozó, lakatlan épületek. Pedig a magát a Balaton fővárosának nevező, 20 ezer lakosú Keszthelynek kivételezett természeti környezete, egyeteme és történelmi emlékei okán mindene megvan a kiugrásra. Van római rom, Kis-Balaton, nagy-balatoni vitorláskikötők, kastély, szőlőhegyek, vadászásra alkalmas erdők. A nemzetközi szintű egyeztetések arról, hogy a valamikori Festetics-kastélybirodalom öt másik európai kastéllyal közösen a világörökség része legyen, leálltak azután, hogy 2011 tavaszán indoklás nélkül és azonnali hatállyal menesztették a keszthelyi kastélyt 27 évig irányító Czoma László igazgatót. Czoma helyére akkor Pálinkás Róbert, Keszthely fideszes alpolgármestere került. Az okleveles agrármérnök Pálinkás a térség országgyűlési képviselője, Manninger Jenő titkárságáról került a város alpolgármesteri székébe. (A jelenlegi alpolgármester, Nagy Bálint is Manninger titkára volt korábban.) Pálinkás a kinevezésekor egy helyi lapnak azt nyilatkozta, hogy „kulturális ügyekkel eddig nem foglalkozott, őt válságmenedzseléssel bízták meg”. Tény, a kastély látogatottsága, ha nem is nagymértékben, de évről évre emelkedik. Idén a Pálinkás vezette Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. 250 millió forintot fordíthat a kastélypark megújítására, és kétmilliárd forint százszázalékos támogatású uniós pénzt turisztikai attrakció fejlesztésére. Ebből megújul a főbejárat és környéke, az emeleti kiállítás, a bormúzeum, az irodaszárny, a pálmaház és mintegy 1,1 milliárd forintos építési költséggel az egykori Amazon Szálló. A munkálatok befejezése az év végére várható, de a kastélyigazgató külön kérésére megírjuk, hogy a kastély a felújítás alatt is folyamatosan nyitva tart. A kastélyfelújítás pályáztatása ügyében a 444.hu korábban beszámolt róla, hogy a pályázati feltételek rendkívül szigorúak voltak, és emiatt az első menet sikertelen volt. Ezután mégsem könnyítettek, hanem tovább szigorítottak az újra kiírt pályázati feltételeken, és a jelentkezőknek mindössze 10 napot hagytak a pályázat elkészítésére. 2014 tavaszára azért került olyan cég, amely bevált: a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Építőipari Zrt. és a győri West Hungaria Bau Kft. konzorciuma. Érdemes megemlíteni, hogy a Simicska Lajos és Orbán Viktor közötti háború kirobbanása óta sorra teremnek az ellen-Közgépek – a „békeidőkben” még a Közgép végezte a keszthelyi főtér felújítását –, nagymértékű tulajdonosi átrendeződés zajlik az építőiparban. A Duna Aszfalt felfutása a leglátványosabb, de a napi.hu információi szerint a keszthelyi kastélyfelújítást elnyerő, a piacon igen jó referenciákkal rendelkező ZÁÉV Zrt.-nél is várhatók változások. |
(2)_nagy_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=5be7ed0ed7f22d85faae547d160cba18)
