„Stratégiai megbeszélést” tartott a hét elején Komjáthi Imre, az MSZP elnöke a párt országos elnökségének és parlamenti frakciójának tagjaival, valamint a megyei elnökökkel, amelynek során a jövő évi választási stratégiáról esett szó – írja a Népszava.
Bár az elméleti lehetőségek között szerepelt, hogy az MSZP megint közösen induljon a Demokratikus Koalícióval, ezt Komjáthi Imre elmondása szerint „alapvetően mindenki elvetette”. Egyrészt a két párt közös indulása esetén már nem 5, hanem 10 százalékot kellene elérni a parlamentbe jutáshoz, másrészt a párt tagsága sem szeretne szövetséget a DK-val, pontosabban Gyurcsány Ferenccel – hozott fel egy másik érvet Komjáthi Imre, aki úgy érzi, túl sok sebet kapott az MSZP. A szocialisták még nem emésztették meg, hogy a 2019-es önkormányzati választás után több politikusuk átigazolt a Demokratikus Koalícióhoz. A pártelnök azt is felidézte, hogy a 2024-es EP- és önkormányzati választás előtt a DK csak az utolsó pillanatokban, a Tisza Párt előretörését követően volt hajlandó szövetségre lépni az MSZP-vel (és a Párbeszéddel).
Komjáthi sérelmezte, hogy a DK még mindig diktálni próbál, bár azt is mondta, hogy a maga részéről nem zárja ki a későbbi szövetség lehetőségét, de ehhez Gyurcsány Ferenc magatartásának is változnia kellene. Nem megengedhető a részéről például, hogy egyedüli baloldali pártnak nevezze a Demokratikus Koalíciót. „Pillanatnyilag a DK több visz, mint amennyit hoz” – jelentette ki a szocialista pártelnök a szövetség elvetésének okairól.
Az MSZP amúgy nyitott lenne a Tisza Párttal való együttműködésre, de hiába ha Magyar Péter, a Tisza elnöke mereven elzárkózik az általa „óbaloldalinak” minősített parlamenti ellenzéki pártoktól.
Az MSZP ezért továbbra is abban gondolkodik, hogy teljesen önállóan indul a 2026-os parlamenti választáson.
Komjáthi elmondása szerint 60-70 jelöltet már most ki tudnának állítani, és május elsejére szeretnének eljutni oda, hogy mind a 106 egyéni választókerületben megnevezik, kit indítanak.
Az MSZP azzal kalkulál, hogy a Tisza Párt nem tud egyedül választást nyerni, 10-15 körzetben pedig a szocialistáknak olyan erős, „alkuképes” jelöltjük lesz, hogy Magyar Péter rákényszerül majd a koordinált együttműködésre.
Komjáthi azt is megerősítette a lapnak, hogy megkereste Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke, aki 2023 tavaszán lépett ki végül a pártból és alapított egy sajátot Szocialisták és Demokraták néven. Mesterházy saját pártja, továbbá két másik szervezet nevében szövetséget ajánlott az MSZP-nek, ráadásul a két másik szervezetet is volt MSZP-s politikusok vezetik: az egyik a Szanyi Tibor-féle Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM), a másik Ujhelyi István Esély Közössége. Komjáthi Imre hangsúlyozta, hogy eddig csak a kapcsolatfelvétel történt meg Mesterházyval, a puhatolózó tárgyaláson túl semmiféle konkrétumokról nem lehet beszélni.
Komjáthi azt is mondta, megelégelte, hogy az MSZP-t „akkumulátorpártként” használják, azaz politikai ellentételezés nélkül elszívják az energiáját, igénybe vegyék az erőforrásait, a még meglévő aktivista- és irodahálózatát. A három baloldali szervezettel csakis akkor jöhet létre bármiféle szövetség a jövőben, ha azok előtte megmutatják, milyen erőt képviselnek. Ez például abból derülhet ki, hogy hány helyen lennének képesek egyéni jelölteket állítani, és kiket.
A szocialista pártelnök a felmérésekből azt olvasta ki, hogy a baloldali választók egy része nemcsak a Fideszre, hanem a Tisza Pártra, de még a DK-ra sem akar szavazni. „Az MSZP az összes baloldali szavazó otthona szeretne lenni” – szúrt oda még egyet a DK-nak Komjáthi Imre.
A lap emlékeztet rá, hogy a közvélemény-kutatások alapján az MSZP az 1-2 százalék körül mozog, a másik három szervezet támogatottsága mérhetetlen.
