Ahogy a MÁVINFORM közölte, december 30-án Tápiószecsőn 17 óra után néhány perccel a Budapestre tartó vonat annak ellenére indult el, hogy a vasúti jelzőberendezés részére tiltó jelzést mutatott, miközben Sülysáp felől a Szolnokra tartó vonat éppen az állomáshoz közeledett. A két vonat egymástól biztonságos távolságra megállt, balesetveszélyes helyzet nem alakult ki. A Sülysáp irányából érkező vonat utasait a katasztrófavédelem segítségével szállították le és kísérték a tápiószecsői állomásra. A helyszínelést 20 óra után fejezték be. A Budapest-Újszász-Szolnok vonalon a forgalom csak ezután állt helyre.
Hasonló eset történt hétfőn. A MÁVINFORM tájékoztatása szerint Gödöllőn 20 óra után néhány perccel egy Hatvan irányába, utasok nélkül közlekedő motorvonat annak ellenére indult el, hogy a vasúti jelzőberendezés részére tiltó jelzést mutatott, miközben Aszód felől a Keleti pályaudvarra tartó Vércse IC éppen az állomáshoz közeledett. A két vonat egymástól biztonságos távolságra megállt, balesetveszélyes helyzet nem alakult ki.
2015. augusztus 16-án összeütközött két személyvonat Nógrád megyében, Acsa-Erdőkürt és Galgaguta között. Az egyvágányú pályán az egyik motorvonat Aszódról Balassagyarmatra tartott, amikor összeütközött a vele szemben haladóval. A szerelvények 20 km/h-s sebességgel közlekedtek, összeütközéskor egymásba nyomódtak, de nem siklottak ki. A balesetben 19-en szenvedtek könnyebb, 2-en súlyos, töréses sérülést. A történtek miatt három vasutas ellen emeltek vádat.
Megkérdeztük a Mozdonyvezetők Szakszervezetét (MOSZ), hogy miért alakulhatnak ki ilyen balesetveszélyes helyzetek.
Barsi Balázs elnök szerint sajnos nem egyedi az az eset, amikor rövid idő alatt rendkívüli események történnek a vasúti hálózaton. Számos alkalommal csak a szerencse, vagy a másik vonat mozdonyvezetője akadályozza meg, hogy súlyos szerencsétlenség történjen.
Mindezek miatt a MOSZ már 2020 nyarán sürgette a rendkívüli események átfogó vizsgálatát az állami vasúttársaságnál. Akkor megállapodtak a MÁV-START-tal, hogy közösen összeállított kérdőíves felméréssel igyekeznek feltárni az okokat. A felmérés elkészült, de annak eredményét, következtetéseit a MOSZ többszöri sürgetésére azóta sem osztja meg velük a MÁV-START.
A vizsgálatok legtöbbször arra a következtetésre jutnak, hogy a mozdonyvezetőket hibáztatják. A szakszervezet e vizsgálatok eredményét többnyire vitatja, álláspontjuk szerint a személyi mulasztások, hibák mellett mélyebb okok vannak a háttérben.
"A rendkívüli események bekövetkezésére hatással lehet a mozdonyvezetők munkaidőbeosztása és az ebből következő kialvatlanság, fáradtság, ami a koncentráció csökkenéséhez vezet"
- mondta Barsi Balázs.
A mozdonyvezetők munkavégzése legtöbbször meg sem közelíti egy normális alvás-ébrenlét ciklus periodikusságát. Kora hajnali munkakezdés, késő esti befejezés mellett rendszeres az egyre tolódó munkakezdés, így borítékolható a fáradtság. A krónikus kifáradás miatt koncentrációs zavarok következnek be. Ezek berendezések félrekezelését, növekvő reakcióidőt, jelzőmeghaladást okozhatnak, emlékezeti zavarok jelentkezhetnek, amelyek munkafázisok kihagyását okozhatják - magyarázta a szakszervezeti vezető.
Folyamatos a létszámhiány, magas a túlóra és pihenőnapon is sokszor be kell menni dolgozni. Ez még inkább ráerősít az amúgy is meglévő fásultságra és fáradtságra. A létszámhiány miatt előfordul a túlfeszített munkavégzés, jellemző a 10 órás vezetési idő, amely a legfelső törvényi korlát. Barsi Balázs szerint a jelenleginél hosszabb regenerációs időt kell biztosítani, a mozdonyvezetők terhelését csökkenteni szükséges azért, hogy a rendkívüli események, balesetveszélyes helyzetek száma csökkenjen. A MOSZ úgy véli, átfogó vizsgálatra van szükség, ami kiterjed a mozdonyvezetők leterheltségére, munkaidőbeosztására, a megfelelő pihenőidő biztosítására is.
Barsi Balázs elnök szavait megerősítette lapunknak egy mozdonyvezető is. A név nélkül nyilatkozó szakember elmondta, szerinte ezeket az eseteket zömmel a túlhajszoltság okozza. Rendkívül sok ugyanis a túlóra a létszámhiány miatt. A képzés színvonala is hagy maga után kívánnivalót. Korábban kiváló szakemberek oktattak, ma már belőlük szintén hiány van. Ráadásul a képzés ideje is rövidült. Szerinte nagyban hozzájárul az ilyen esetekhez a rutintalanság, de okozhatja az ellenkezője, a rutin, a megszokás, a fásultság is.
Különösen veszélyes, hogy - a mozdonyvezető elmondása szerint - olyan vonalakon történtek ezek az esetek, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolítják le. Hozzátette, beszédes lehet, hogy a rendkívül súlyos, kiemelkedően sok halálos áldozatot követelő paládicspusztai, mendei és szajoli balesetek is mind vasutasok mulasztásai miatt következtek be, ezek ráadásul szolnoki fővonalakhoz köthetők.
A paládicspusztai baleset 1963. december 24-én történt a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon, Szolnok közelében, amikor egy, a Nyugati pályaudvar és Szentes között közlekedő személyvonat belerohant egy tehervonatba. A balesetben 45-en vesztették életüket, köztük 17 gyermek. A rendkívül rossz időjárási viszonyok közepette (ködös, havas, fagyos idő volt) a mozdonyvezető figyelmen kívül hagyta a jelzők állását, amelyek közül az egyik Megállj!-t mutatott.
Szinte napra pontosan öt évvel később, 1968. december 22-én a Pest megyei Mendénél a Keleti pályaudvarról Békéscsabára tartó gyorsított személyvonat rohant bele egy tehervonatba. A katasztrófa 43 ember halálát okozta.
A szajoli vasúti tragédia 1994. december 2-án történt. Az állomáson áthaladó, Nyíregyházáról Budapetre közlekedő gyorsvonat egyik kocsija kisiklott, majd a szerelvény kocsijai egymásba és az állomásépületbe rohantak. Az emberi mulasztás miatt bekövetkezett balesetben 31-en vesztették életüket.
Szintén halálos áldozatot követelt az 1998. augusztus 29-i zebegényi vonatbaleset. Jóllehet az előbbiekhez hasonlóan nem szembe közlekedtek egymással a szerelvények, viszont ezt is emberi mulasztás okozta. Zebegénynél egy személyvonat belerohant az előtte haladó IC-be. A balesetben a személyvonat mozdonyvezetője halt meg.
A december végi és a hét eleji esetekkel kapcsolatban megkérdeztük a MÁV-ot is. Arról érdeklődtünk, mi lehet az oka, hogy két héten belül két vonat is szembe ment egymással a szolnoki és a hatvani vonalon. Mi: emberi mulasztás, vagy műszaki probléma okozhatta az eseteket? Ugyancsak megkérdeztük, mi akadályozta meg, hogy a vonatok összeütközzenek.
"A két esemény eltérő körülmények között, eltérő lefolyással következett be, nincs közöttük összefüggés" - közölte megkeresésünkre a vasúttársaság. Hozzátették, folyamatban vannak a hatósági vizsgálatok. A tapasztalatokat az eddigi szokásoknak megfelelően beépítik a képzési anyagokba, hogy ezáltal is elősegítsék a hasonló helyzetek megelőzését.
Mint írták, az előzetesen megállapítható, hogy
mindkét esetben emberi tényezőkre vezethetők vissza az okok.
A vonatok mozdonyvezetői időben észlelték egymást, így az érintett vonatok a biztosítóberendezés segítségével egymástól biztonságos távolságban megálltak. Az ilyen jellegű eseményeknél, ha emberi mulasztás, tévesztés fennáll, akkor a biztosítóberendezés üzemszerű működésével megelőzi a baleset bekövetkezését - írta a MÁV.
A vasúttársaság arra is felhívta a figyelmet válaszában, hogy a vasút a legbiztonságosabb közlekedési forma. "Európában az egyik legsűrűbb a vasúthálózatunk, és emellett is a legbiztonságosabbak közé sorolható a magyar vasúti közlekedés. Évente mintegy másfél millió vonat közlekedik a hazai vasúthálózaton; ritkán, évente 10-12 alkalommal következik be jelzőmeghaladás, melyekben túlnyomórészt csak egy vonat érintett, és további veszélyhelyzet sem áll fenn. Több mint hat éve nem történt személyi sérüléssel járó, szembeközlekedésből eredő, ütközéses vasúti baleset" - közölték. Az utolsó ilyen a cikkünk elején részletezett Nógrád megyei eset volt.
(Címlapképünk illusztráció)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
