Tisza István miniszterelnök egykori lakhelyét – azt, ahol 1918-ban meggyilkolták – kapja meg a Magyar Corvin-lánc Testület és a Magyar Corvin-lánc Iroda – olvasható a ma megjelent Magyar Közlönyben. Ehhez a Hermina út 45. alatti, az építtetőjéről és tulajdonosáról Róheim-villának nevezett, 1900-ban neobarokk stílusban épült épületet fel kell újítani. Erre a kormány egymilliárd forintot szán. A Horthy-rendszerből átemelt érdemrendet osztó testület a választások idejére már berendezkedhet a villában, ugyanis a tervek szerint idén 100 millió forint, 2016-ban 700 millió, a 2017-ben 200 millió forint áll a munkálatok rendelkezésére. A rendelet szerint 2017. június 30-án el kell készülni a ma meglehetősen leromlott állapotban lévő épületnek, s ezután azonnal költözhet a testület.
A Róheim Sámuel fakereskedő megrendelésére, Pollák Manó tervei szerint épült villa műemlék. Belsejének különösen gazdag díszítőszobrászati, festészeti és iparművészeti részletei (faragott lépcsőkorlátok, mellvédek, ajtórácsok, kandeláberek, csillárok, kazettás mennyezet) orientális motívumokkal, valamint neobarokk és neoreneszánsz stílusban készültek. Az istállót lebontották, a tető ázik, de a kétemeletes, előkertes villa tűrhetően átvészelte az elmúlt évszázadot. Az épület külső ablakai és nyílászárói – kevés kivételtől eltekintve – eredetiek. Ezek különösen a nagy méretű kosáríves ablakokon, a főbejáraton, és a teraszra nyíló ajtókon láthatók jól. Kertjében egykor valószínűleg szökőkút állhatott, ehhez tartozott a tartozhatott az itt lévő fekvő női akt márványszobor. A kertet szép míves kovácsoltvas-kapu és kerítés veszi körül a Hermina úti és a Pálma utcai oldalról –olvasható az épület műemléki leírásában. A Róheim villát a háború után a Vakok Intézete kapta meg, de már évek óta funkció nélküli.
Az egyszerre maximum 15 fő által birtokolható, pénzjutalommal nem járó Magyar Corvin-láncot az első Orbán-kormány élesztette újjá, amit a szocialisták 2002 után nem szüntettek meg, de a testületet nem hívták össze, nem adományoztak új elismeréseket. 2012. május 30-án adtak át újra kitüntetéseket Marton Éva operaénekesnek, Bor Zsolt fizikusnak, Kocsis Zoltán zongoraművésznek, Jelenits István teológusnak, valamint Vizi E. Szilveszter farmakológusnak, és ezzel ismét 13-ra emelkedett a kitüntettek száma. 2013-óta 12 főre csökkent a díjazottak száma, ez a minimális, amikor a törvény szerint a Corvin-lánc Testület még működhet. A Magyar Corvin-lánc Iroda feladatait a Miniszterelnöki Kabinet látja el. Az iroda gondoskodik a kitüntetés adományozásával összefüggő adminisztratív munka ellátásáról, továbbá a kitüntetés előállításáról, pótlásáról, javíttatásáról – olvasható a jogszabályban. Az iroda éléről 2002-ben menesztették Schmidt Máriát, 2011-ben Granasztói György történész kapta a feladatot. Kérdés, hogy az évente egyszer ülésező testületnek, és a napi feladatokat nem ellátó irodának miért kell egy akkora villa; annak idején Tisza is csak a földszinti részt vette igénybe, az első emeleten a tulajdonos családja lakott. Megkérdeztük Granasztói Györgyöt, az iroda vezetőjét, aki szerint valójában a Corvin-lánc Testület, az MTA, az MMA tagjai, „a magyar szellemi élet legjelentősebb alakjai számára” exkluzív vendégházként fog működni az épület. Két-három lakosztályt hoznak létre a műemléki helyreállítás során, míg a földszinti ebédlő és más terek közösségi eseményeknek adnak otthont: a Corvin-lánc testület tanácskozása mellett fogadásoknak, felolvasásoknak, kisebb koncerteknek. A történész elmondta, az épületet jó volna Collegium Róheimnek nevezni, tisztelgésül Róheim Samu fia, Géza munkássága előtt. Róheim Géza elsősorban Ausztrália, Új-Guinea és Mexikó néprajzát kutatta, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű egyéniségeként tartják számon. Granasztói szerint szimbolikus, hogy az ország egykori miniszterelnöke egy nagy presztízsű zsidó családnál bérelt otthont a maga és családja számára. Azt mi tesszük hozzá: az is szimbolikus, hogy a kiváló antropológus Róheim Géza épp a Corvin-láncot alapító rendszer fasizálódása elől menekült 1938-ban az Egyesült Államokba.
