Egymilliárd forinttal drágábban végzi Száraz István cége a jegybank kommunikációs feladatait

  • narancs.hu
  • 2020. június 8.

Belpol

Érdemi pályáztatás nélkül, most már közel hárommilliárd forintot kap a cég.

Ahogy arról tavaly mi is beszámoltunk, Száraz István, a VS.hu alapítója és az Origo volt tulajdonosa, a Matolcsy család üzleti partnere 1,95 milliárd forintért látja el a Magyar Nemzeti Bank 2019-2020-as kommunikációs feladatait. A K-Monitor tavaly arról írt, hogy Száraz cége, a Frank Digital valódi verseny nélkül lett a tender győztese, egy másik ajánlattevő akadt még ugyanis, de az érvénytelen ajánlatot adott.

Most szintén a K-Monitor szúrta ki, hogy idén már pályáztatással sem bajlódtak az illetékesek, ugyanis nem írtak ki tendert a kommunikációs feladatokra, ismét Száraz cégét bízták meg ezzel, viszont egymilliárd forinttal magasabb összegért. Az MNB kommunikációt így most már közel hárommilliárd forintért végzi Száraz cége.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.