Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő magánszemélyként nyújtott be népszavazási kérdést, amely így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”
Az NVB május 2-án megtagadta a hitelesítést, a Kúria azonban július 4-én hitelesítette a kétmillió forintos bérplafonra vonatkozó kérdést. Az aláírásgyűjtés július 25-én kezdődött (ekkor részletesen is írtunk a kezdeményezésről), a politikus november 21-én adta le az összegyűjtött íveket.
Az NVB-t a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona arról tájékoztatta hogy Vágó Gábor 18 634 ívet adott le, a kitöltött íveken szereplő aláírások lehetséges maximális száma – jócskán elmaradva a szükséges százezertől – 46 875. Az NVB ezek alapján megállapította,
a népszavazás ügyében az összegyűjtött érvényes aláírások száma százezer alatt maradt.
| ||
Mivel Vágó Gábor 366 átvett aláírásgyűjtő ívvel nem tudott elszámolni, az NVB 366 ezer forint bírságot szabott ki rá.
Az NVB azt is megállapította, hogy a Bíró Zoltán által kezdeményezett, december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazáshoz összegyűjtött aláírások száma sem érte el a százezret. Bíró Zoltán 21 935 ívet adott le, ezeken a lehetséges aláírások maximális száma 70 722. Bíró Zoltán kérdése így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”
A kezdeményező november 28-án adta le az összegyűjtött aláírásokat. Bíró Zoltán 165 ívvel nem tudott elszámolni, ezért 165 ezer forintos bírságot kapott. A népszavazás kezdeményezője már korábban jelezte, hogy ezért alkotmányjogi panaszt nyújt be. Meggyőződése szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás – amely szerint minden le nem adott ív után ezer forint büntetést kell fizetni – szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a népszavazáshoz való jog gyakorlását, mivel sokakat elriaszt attól, hogy közreműködjenek az aláírásgyűjtésben.
(via MTI)
