Elérhető a magyar kórházak fertőzések szerinti rangsora

  • narancs.hu
  • 2023. október 26.

Belpol

A Direkt36 az eddig nyilvánosságra sem hozott adatokat összegezte.

A Direkt36 elkészítette a magyarországi kórházak véráramfertőzések szerinti rangsorát. Mint írják a korábban elérhetetlen statisztikáról, hogy nemcsak a helyzet súlyossága látszik, hanem az is, hogy évről évre rosszabbodik.

A lap háromfertőzéstípus szerint készített listákat:

a véráramfertőzések gyakorisága alapján készített rangsor első helyén a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház áll, a százezer ápolási napra jutó 61,26-os értékkel, a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ (56,5) és a szintén budapesti Szent János Kórház (56,21) előtt.

Mint írják, az álhártyás vastagbélgyulladás egyik leggyakoribb okozójának is számító Clostridium difficile nevű baktérium okozta fertőzések gyakorisága alapján készített lista élén csak budapesti intézmények állnak: az első a Jahn Ferenc kórház a százezer ápolási napra jutó 203,01-es értékkel, utána jön a Károlyi Sándor Kórház (167,15) és a Szent János (156,36). Ebben a rangsorban a legrosszabbul teljesítő vidéki kórház a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ 117,51-es értékkel, ezzel országos ötödik is.

A multirezisztens kórokozók miatti fertőzések gyakorisága alapján készített listán, ugyancsak százezer ápolási napra jutó 69,42-es értékkel a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet az első, az egri Markhot Ferenc kórház a második (66,25), míg a budapesti Károlyi Sándor Kórház a harmadik (64,53).

Látható tehát, hogy a Szent János és a Károlyi kórház két-két feketelistán is az első háromba került.

Külön ijesztő, hogy az adatok alapján a fertőzések 30-40 százalékában meghalnak a betegek, miközben a halálozásokat csak nagyon ritkán tudják be kórházi fertőzéseknek.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.