A kórházi fertőzések száma évek óta folyamatosan nő Magyarországon, a kórházak legalábbis évről évre egyre több esetet jelentenek – derül ki a Direkt 36 Telexen publikált cikkéből.
2021-ben mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, az esetek csaknem fele halállal végződött, 1400 esetben pedig maguk a kórházak elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában.
Ezek a számok azonban nem fedik teljesen a valóságot, egy részletes európai vizsgálat 2017-ben ugyanis arra jutott, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ami azt jelenti, hogy a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka – csaknem minden 25. ember – fertőzést kap. Ez az adat többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek.
A kórházakban terjedő kórokozók – amelyek tömény fertőtlenítőszerektől sem pusztulnak el, és könnyedén ellenállnak az erős antibiotikumoknak is – nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden kórházában problémát okoz. Csakhogy míg az Egyesült Államokban és Angliában a betegek megnézhetik, hogy a kórházaknál vagy az egyes kórházak fenntartóinál mennyire áll fenn a fertőzés veszélye, Magyarországon erre nincs lehetőség, és a hatóságok már régóta azon az állásponton vannak, hogy ne is legyen. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már 2017-ben kampányt és pert indított a kórházi fertőzéses adatok nyilvánosságáért, ugyanis az ÁNTSZ csak országos statisztikákat tett közzé a helyzetről évente egyszer, azt is a honlapjukon eldugva, ez a gyakorlat pedig azóta sem változott. Asbóth Márton, a TASZ jogásza szerint „az, hogy melyik kórház hogyan teljesít, egyáltalán nem derül ki ezekből az éves jelentésekből.”
Bár a kórházi fertőzéses adatok az NNGYK-hoz futnak be, és ez a hivatal láthatná azt, hogy mely kórházaknál és mely osztályokon jelent problémát a fertőzések visszaszorítása, Dr. Galgóczi Ágnes, az NNGYK Kórházhigiénés és Hatósági Osztályának osztályvezetője nem adott egyértelmű választ a Direkt36 azon kérdésre, készítenek-e hivatalos statisztikát arról, hogy az egyes kórházak hogyan teljesítenek egymáshoz képest ezen a téren. Galgóczi közölte, „nem az NNGYK hatásköre”, ha egy adott kórház küzd a fertőzésekkel, mert az intézmény vezetőinek és fenntartójának a feladata az, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat a fertőzések megelőzéséhez, az NNGYK csak a szakmai ajánlásokat teszi.
Az oknyomozó portál információi szerint a kormányzati tagadás és titkolózás egyik oka lehet, hogy az egészségpolitikusok és az állami szervek azt gondolják, a nyílt kommunikáció pánikot okozhat.
Egy korábban az egészségügyi vezetésben dolgozó forrás szerint ráadásul a tisztifőorvos sem érdekelt abban, hogy „megmutassa a lakosság felé, hogy milyen súlyos a helyzet”, hiszen akkor felmerülne az ő felelőssége is. „A valóság az, hogy a kórházak kevesebb esetet jelentenek, mint amennyi történik, és kevesebb mikrobiológiai vizsgálat történik, mint kellene. Tehát a statisztikákban nem a valóságot látjuk, hanem a jéghegy csúcsát” – mondta a Direkt36 forrása.
