Ellenőrzi az iskoláknak juttatott adományokat a Klebelsberg Központ

Ajándék ló

Belpol

Megnehezíti az iskoláknak juttatott adományok útját a Belügyminisztérium, de az alapítványokon keresztül még segíthetik az intézményeket a szülők.

Október elején furcsa rendelkezésről tudósított a sajtó: egy június 25-i belügyminisztériumi utasítás értelmében nem lehetséges adományozni közvetlenül az iskoláknak, ezeknek az elfogadásáról – és olykor a felhasználásáról is – az érintett tankerület és a Klebelsberg Központ dönt. A hír természetesen felrázta a szülőket, és értetlenséget okozott az iskolákban is: „Kifestettük a lányom osztályát, és még mondtuk is egymásnak, hogy ez nem a mi feladatunk lett volna. Ezzel csak a tankerület hiányosságát sikerült elkenni” – mondja egy Veszprém megyei apuka, aki nem először vállalt hasonló feladatot, most pedig úgy érzi, még abban is gáncsolják, hogy segítsen. Néhány iskolában is hasonlókról számoltak be: és bár nyilatkozniuk csak a tankerület engedélyével szabad, nem siettek rátenni a telefont az érdeklődő újságíróra, igaz, sokat nem tudtak mondani. Legfeljebb a lelkünkre kötötték, hogy ha megtudunk valamit a rendelkezésről, szóljunk vissza.

A Klebelsberg Központ október 4-i közleményében magyarázkodott: az utasítást azzal indokolják, hogy „a tankerületi központok, illetve az általuk fenntartott köznevelési intézmények részére a felajánlott adományok az adományozók által megjelölt célokra legyenek felhasz­nálva”. Vannak persze kukacoskodó szülők: „Nem a tankerületnek ajánljuk fel az adományt, hanem a gyerek iskolájának” – pontosít egyikük. A Klebelsberg Központ pontosító közlése szerint a tankerületi központok igazgatói akkor dönthetnek az adományokról, ha annak értéke nem éri el a bruttó 2 millió forintot, és ha az, mondjuk, az önkormányzattól érkezik – ám ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, ne adj’ isten külföldi, akkor már csak magasabb szinten dönthetnek az adományról. Ami aztán megnehezítené azt is, hogy EU-s intézmények közvetlenül támogassanak KLIK-es iskolákat – ilyesmiről persze nincs szó –, de nem is ez a legfőbb baj. Hanem ha ingóságot, pénzt, szolgáltatást, ingyenmunkát, ételt vagy tanszert ajánlanának fel a szülők, akár egyetlen ember, akkor ezentúl a Klebelsberg Központot irányító Hajnal Gabriella dönt annak sorsáról. És ez akkor is bizalmatlanságot szül, ha „a hivatkozott ­BM-utasítás arra nem ad lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ­ahová azt az adományozó szánta, továbbá az adomány arra használható fel, amely célra vagy rendeltetésre az adományozó szánta”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?