Ellenőrzi az iskoláknak juttatott adományokat a Klebelsberg Központ

Ajándék ló

Belpol

Megnehezíti az iskoláknak juttatott adományok útját a Belügyminisztérium, de az alapítványokon keresztül még segíthetik az intézményeket a szülők.

Október elején furcsa rendelkezésről tudósított a sajtó: egy június 25-i belügyminisztériumi utasítás értelmében nem lehetséges adományozni közvetlenül az iskoláknak, ezeknek az elfogadásáról – és olykor a felhasználásáról is – az érintett tankerület és a Klebelsberg Központ dönt. A hír természetesen felrázta a szülőket, és értetlenséget okozott az iskolákban is: „Kifestettük a lányom osztályát, és még mondtuk is egymásnak, hogy ez nem a mi feladatunk lett volna. Ezzel csak a tankerület hiányosságát sikerült elkenni” – mondja egy Veszprém megyei apuka, aki nem először vállalt hasonló feladatot, most pedig úgy érzi, még abban is gáncsolják, hogy segítsen. Néhány iskolában is hasonlókról számoltak be: és bár nyilatkozniuk csak a tankerület engedélyével szabad, nem siettek rátenni a telefont az érdeklődő újságíróra, igaz, sokat nem tudtak mondani. Legfeljebb a lelkünkre kötötték, hogy ha megtudunk valamit a rendelkezésről, szóljunk vissza.

A Klebelsberg Központ október 4-i közleményében magyarázkodott: az utasítást azzal indokolják, hogy „a tankerületi központok, illetve az általuk fenntartott köznevelési intézmények részére a felajánlott adományok az adományozók által megjelölt célokra legyenek felhasz­nálva”. Vannak persze kukacoskodó szülők: „Nem a tankerületnek ajánljuk fel az adományt, hanem a gyerek iskolájának” – pontosít egyikük. A Klebelsberg Központ pontosító közlése szerint a tankerületi központok igazgatói akkor dönthetnek az adományokról, ha annak értéke nem éri el a bruttó 2 millió forintot, és ha az, mondjuk, az önkormányzattól érkezik – ám ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, ne adj’ isten külföldi, akkor már csak magasabb szinten dönthetnek az adományról. Ami aztán megnehezítené azt is, hogy EU-s intézmények közvetlenül támogassanak KLIK-es iskolákat – ilyesmiről persze nincs szó –, de nem is ez a legfőbb baj. Hanem ha ingóságot, pénzt, szolgáltatást, ingyenmunkát, ételt vagy tanszert ajánlanának fel a szülők, akár egyetlen ember, akkor ezentúl a Klebelsberg Központot irányító Hajnal Gabriella dönt annak sorsáról. És ez akkor is bizalmatlanságot szül, ha „a hivatkozott ­BM-utasítás arra nem ad lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ­ahová azt az adományozó szánta, továbbá az adomány arra használható fel, amely célra vagy rendeltetésre az adományozó szánta”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.