Ellenőrzi az iskoláknak juttatott adományokat a Klebelsberg Központ

Ajándék ló

Belpol

Megnehezíti az iskoláknak juttatott adományok útját a Belügyminisztérium, de az alapítványokon keresztül még segíthetik az intézményeket a szülők.

Október elején furcsa rendelkezésről tudósított a sajtó: egy június 25-i belügyminisztériumi utasítás értelmében nem lehetséges adományozni közvetlenül az iskoláknak, ezeknek az elfogadásáról – és olykor a felhasználásáról is – az érintett tankerület és a Klebelsberg Központ dönt. A hír természetesen felrázta a szülőket, és értetlenséget okozott az iskolákban is: „Kifestettük a lányom osztályát, és még mondtuk is egymásnak, hogy ez nem a mi feladatunk lett volna. Ezzel csak a tankerület hiányosságát sikerült elkenni” – mondja egy Veszprém megyei apuka, aki nem először vállalt hasonló feladatot, most pedig úgy érzi, még abban is gáncsolják, hogy segítsen. Néhány iskolában is hasonlókról számoltak be: és bár nyilatkozniuk csak a tankerület engedélyével szabad, nem siettek rátenni a telefont az érdeklődő újságíróra, igaz, sokat nem tudtak mondani. Legfeljebb a lelkünkre kötötték, hogy ha megtudunk valamit a rendelkezésről, szóljunk vissza.

A Klebelsberg Központ október 4-i közleményében magyarázkodott: az utasítást azzal indokolják, hogy „a tankerületi központok, illetve az általuk fenntartott köznevelési intézmények részére a felajánlott adományok az adományozók által megjelölt célokra legyenek felhasz­nálva”. Vannak persze kukacoskodó szülők: „Nem a tankerületnek ajánljuk fel az adományt, hanem a gyerek iskolájának” – pontosít egyikük. A Klebelsberg Központ pontosító közlése szerint a tankerületi központok igazgatói akkor dönthetnek az adományokról, ha annak értéke nem éri el a bruttó 2 millió forintot, és ha az, mondjuk, az önkormányzattól érkezik – ám ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, ne adj’ isten külföldi, akkor már csak magasabb szinten dönthetnek az adományról. Ami aztán megnehezítené azt is, hogy EU-s intézmények közvetlenül támogassanak KLIK-es iskolákat – ilyesmiről persze nincs szó –, de nem is ez a legfőbb baj. Hanem ha ingóságot, pénzt, szolgáltatást, ingyenmunkát, ételt vagy tanszert ajánlanának fel a szülők, akár egyetlen ember, akkor ezentúl a Klebelsberg Központot irányító Hajnal Gabriella dönt annak sorsáról. És ez akkor is bizalmatlanságot szül, ha „a hivatkozott ­BM-utasítás arra nem ad lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ­ahová azt az adományozó szánta, továbbá az adomány arra használható fel, amely célra vagy rendeltetésre az adományozó szánta”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.