Elindult Márki-Zay mozgalmának önkormányzati kampánya

  • narancs.hu
  • 2019.06.08 19:30

Belpol

Az önkormányzati választásra igyekeznek megszervezni az ellenzéki oldalon, hogy az "egy település egy jelölt" elv érvényesüljön.

Az egykori rendi országgyűlések helyszínén, Rákos mezején tartották szombaton az első országos gyűlésüket a Kossuth Körök. A köröket Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester kezdeményezésére alapították, kapcsolódva a Mindenki Magyarországa Mozgalom célkitűzéseihez.

Az utóbbi hónapokban számos településen és budapesti kerületben alakult Kossuth Kör. A szervezet nem párt, viszont politizál. Fő feladatuk, hogy az önkormányzati választásra segítsék megszervezni az ellenzéki oldalon az "egy település egy jelölt" elvet.

Az első országos gyűlésen is olyan polgármester-jelöltek léptek színpadra, akik elvilegmár az összes ellenzéki párt támogatását élvezik, a Jobbiktól a DK-ig.

Az Index riportja szerint ez volt a gyűlés legfontosabb politikai üzenete, hogy másképpen nem megy, mert a mostani választási törvény kétpárti logikára épül, és a Fidesz addig fog nyerni, ameddig a kihívói egymást gyengítik.

Márki-Zay azzal fejezte be a beszédét, hogy 2022 most ősszel kezdődik, és ha a Fidesztől annak EP-választási kudarca után most a közép- és nagyvárosok negyedét-harmadát el tudják venni, azzal megkezdődik az Orbán-rendszer bukása.

Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Angyalbőrben

A leegyszerűsítésre mindenkor hajlamos kívülálló számára úgy tetszik, az operaénekesi működés két legnagyobb kihívása: magas hangokat kiénekelni és prózában megszólalni. Merthogy mindkét esetben gyakorta észlelhető a fokozott mértékű feszültség fönt a színpadon, és a megbocsátásra rögtön kész együtt­érzés odalent a nézőtéren.

Megnyíló életek

  • Rádai Andrea

Az előadás legnagyobb részében a holokauszt-túlélő 97 éves Katona Éva, Göndör László nagymamája testetlen hangként jelenik meg, mintha ott lebegne a lelke felettünk. Ezt az érzést érdekes módon elsősorban nem a mulandóság melankóliája táplálja, hanem az előttünk megnyíló életek gazdagsága miatt érzett öröm.

Kinek a kultúrája?

Öt és fél év működés után megszűnik a Dunszt.sk szlovákiai magyar kulturális portál. A főszerkesztő kifáradásról és strukturális nehézségekről beszél, de politikai és társadalmi kérdések is felsejlenek a háttérben.

Ők így csinálják

  • A szerk.

PTSD – csúnya betegség, az van nekik, szegény Fidesznek, poszttraumás stressz szindrómájuk, immár vagy negyedszázada.

Magyarország farhátra megy

  • A szerk.

A Farhát-kormány legújabb népélet-javító intézkedését rögzítő 06/2022. (01.14.) sz. korm. rend. szövege, s ez mindenképpen a dicsőségére válik, precízen kitér arra, hogy az a kereskedő, aki a rendelet valamely utasítását megszegi, milyen szankciókkal sújtható.

Kiáll-e?

  • A szerk.

Az előválasztás utáni kínos bénultságot levetkőzve mintha a feltámadás jeleit mutatná az ellenzék kampánya.

„Nagyon nagy vita”

Orbán Viktor január 14-i, idei első rádióinterjújának utolsó témája a „gyermekvédelmi népszavazás” volt. Az interjúban a pedofília először kontrasztként jelent meg: „van az a jelenség, hogy a gyerekeink ki vannak téve szexuális ragadozóknak” – mondta a miniszterelnök. Majd pedig a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most egy másik jelenségről beszélünk, aztán hogy ez elvezet-e a pedofíliához vagy nem, erről van egy nagyon nagy vita, de ezt én most nem tartom fontosnak”.

A szelíd forradalom

A múlt év végére az Alaptörvény lecserélése az egyesült ellenzék egyik legfontosabb, de mindenképpen a legjelképesebb választási ígéretévé lépett elő. A kezdeti kérdést – lehetséges-e egyáltalán egyszerű többséggel alkotmányozni? – felváltotta az annak mikéntjéről folyó nyilvános eszmecsere.