Budapesti drogpolitikai minimumprogrammal állt elő az önkormányzati választások előtt a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT), a négy nagy drogszakmai ernyőszervezetből (MADÁSZSZ, MADRISZ, MAT, ÁSSZ) álló társaság. „Miközben a legtöbb európai uniós főváros vezetése komolyan befektet a megelőzésbe és ellátásba, addig Budapesten nincs se drogstratégia, se pályázatok. Ha valódi eredményeket akarunk elérni, akkor nem a büntetés a megoldás, hanem támogatnunk kell azokat a szervezeteket, amelyek az érintett családokat, iskolákat segítik” – mondta Szemelyácz János pszichiáter, a KCKT elnöke. A testület szeretné elérni, hogy a fővárosban megtörténjenek azok a legszükségesebb drogpolitikai beavatkozások, amelyek már hosszú ideje váratnak magukra.
| ||
Elég a rendőrségi dominanciából
„A programot az teszi különösen szükségessé és aktuálissá, hogy a polgárok nap mint nap nyugtalanító problémákkal szembesülnek, amelyeket sem az egyes kerületek szintjén, sem kizárólag rendőri eszközökkel nem lehet kezelni” – írja a szervezet közleményében. Hozzáteszik, fővárosi szintű, megfelelő kutatásokkal alátámasztott, a szakterületek közötti összefogással elkészített fővárosi drogstratégiára van szükség, ehhez pedig megfelelő forrásokat és felelősöket kell rendelni. A KCKT hangsúlyozza, hogy emellett elengedhetetlen
- a cselekvési terv,
- a fővárosi drogkoordináció
- és a fővárosi drogköltségvetés megléte.
Utóbbi azért is fontos, hogy azok a szervezetek, amelyek Budapesten még ártalomcsökkentéssel foglalkoznak, forrásokhoz jussanak, ezzel pedig segítsék az ellátórendszer hiányosságainak helyreállítását.
A szakma egy másik fontos célkitűzése, hogy a rendőrségi dominanciától inkább egy egészségügyi-szociális irányba, ezzel pedig a jelenleginél humánusabb szemléletű drogpolitika felé mozduljanak el. Ehhez pedig szükség van a szakmával való folyamatos egyeztetésre, ami jelenleg szintén hiányzik, ennek jó példája a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF). Ahogy azt korábban megírtuk, a fővárosi KEF megalakult ugyan, de tagjai javarészt rendőrök, kerületi polgármesterek, toxikológiai háttérintézmények képviselői, a Nemzeti Drog Fókuszpont munkatársai, a vezetését pedig Tarlós István és a budapesti rendőrfőkapitány látja el, de olyan szakember, aki a terepen dolgozik, nem igazán van benne. Egyedül Szemelyácz János, a KCKT elnöke került be, de ő is csupán szavazati jog nélkül.
Magyarország a drogpolitika terén is fekete bárány lett
Ártalomcsökkentés már alig van Budapesten, a drogpiac változóban, a dizájner drogok a cigánygettók drogjává váltak. Változásokról, lehetőségekről és arról beszélgettünk, mi a következménye annak, ha a döntéshozók rendészeti problémaként kezelik a droghelyzetet. magyarnarancs.hu: 2019 elején készítettek egy felmérést (Kaló Zsuzsa, Felvinczi Katalin, Sárosi Péter és egyetemi hallgatók) a budapesti ártalomcsökkentés helyzetéről.
Ellenzéki és kormánypárti támogatás
A KCKT a drogpolitikai minimumprogramját ugyanúgy elküldte az ellenzéki, mint a kormánypárti jelölteknek. „A programot több fővárosi/kerületi polgármesterjelölt támogatásáról biztosította (Karácsony Gergely, Déri Tibor, Élő Norbert, Horváth Tamás, Niedermüller Péter, Pikó András, Soproni Tamás, V. Naszályi Márta), mások pedig megfelelő kiindulópontnak tartották további testületi, illetve civil egyeztetésekhez (Tarlós István, Hoffmann Tamás, Balog Róbert, Bús Balázs, Tóth József, Ughy Attila)” – írják.
Lapunknak elmondták, kezdeményezésüket már most is sikeresnek tekintik, hiszen sok pozitív visszajelzés érkezett hozzájuk, Karácsony Gergely egyértelműen beállt a program mögé, de még Tarlós István sem adott elutasító választ és azt ígérte, a budapesti KEF elé terjeszti a programot megvitatásra. A szakemberek bíznak abban, hogy az önkormányzati választások után elkezdődhetnek a tárgyalások, ahol számíthatnak azokra a politikusokra, akik már most támogatásukról biztosították a KCKT minimumprogramját.
_(1)_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg)
