Ellenzéki és fideszes jelöltek is támogatják a drogpolitikai minimumprogramot

Belpol

Fővárosi drogstratégiára, koordinációra, forrásokra és arra lenne szükség, hogy a rendőri dominanciát egy humánusabb szemléletű drogpolitika váltsa fel.

Budapesti drogpolitikai minimumprogrammal állt elő az önkormányzati választások előtt a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT), a négy nagy drogszakmai ernyőszervezetből (MADÁSZSZ, MADRISZ, MAT, ÁSSZ) álló társaság. „Miközben a legtöbb európai uniós főváros vezetése komolyan befektet a megelőzésbe és ellátásba, addig Budapesten nincs se drogstratégia, se pályázatok. Ha valódi eredményeket akarunk elérni, akkor nem a büntetés a megoldás, hanem támogatnunk kell azokat a szervezeteket, amelyek az érintett családokat, iskolákat segítik” – mondta Szemelyácz János pszichiáter, a KCKT elnöke. A testület szeretné elérni, hogy a fővárosban megtörténjenek azok a legszükségesebb drogpolitikai beavatkozások, amelyek már hosszú ideje váratnak magukra.

Tűcsere

Tűcsere

Fotó: MTI

 

Elég a rendőrségi dominanciából

„A programot az teszi különösen szükségessé és aktuálissá, hogy a polgárok nap mint nap nyugtalanító problémákkal szembesülnek, amelyeket sem az egyes kerületek szintjén, sem kizárólag rendőri eszközökkel nem lehet kezelni” – írja a szervezet közleményében. Hozzáteszik, fővárosi szintű, megfelelő kutatásokkal alátámasztott, a szakterületek közötti összefogással elkészített fővárosi drogstratégiára van szükség, ehhez pedig megfelelő forrásokat és felelősöket kell rendelni. A KCKT hangsúlyozza, hogy emellett elengedhetetlen

  • a cselekvési terv,
  • a fővárosi drogkoordináció
  • és a fővárosi drogköltségvetés megléte.

Utóbbi azért is fontos, hogy azok a szervezetek, amelyek Budapesten még ártalomcsökkentéssel foglalkoznak, forrásokhoz jussanak, ezzel pedig segítsék az ellátórendszer hiányosságainak helyreállítását.

A szakma egy másik fontos célkitűzése, hogy a rendőrségi dominanciától inkább egy egészségügyi-szociális irányba, ezzel pedig a jelenleginél humánusabb szemléletű drogpolitika felé mozduljanak el. Ehhez pedig szükség van a szakmával való folyamatos egyeztetésre, ami jelenleg szintén hiányzik, ennek jó példája a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF). Ahogy azt korábban megírtuk, a fővárosi KEF megalakult ugyan, de tagjai javarészt rendőrök, kerületi polgármesterek, toxikológiai háttérintézmények képviselői, a Nemzeti Drog Fókuszpont munkatársai, a vezetését pedig Tarlós István és a budapesti rendőrfőkapitány látja el, de olyan szakember, aki a terepen dolgozik, nem igazán van benne. Egyedül Szemelyácz János, a KCKT elnöke került be, de ő is csupán szavazati jog nélkül.

Magyarország a drogpolitika terén is fekete bárány lett

Ártalomcsökkentés már alig van Budapesten, a drogpiac változóban, a dizájner drogok a cigánygettók drogjává váltak. Változásokról, lehetőségekről és arról beszélgettünk, mi a következménye annak, ha a döntéshozók rendészeti problémaként kezelik a droghelyzetet. magyarnarancs.hu: 2019 elején készítettek egy felmérést (Kaló Zsuzsa, Felvinczi Katalin, Sárosi Péter és egyetemi hallgatók) a budapesti ártalomcsökkentés helyzetéről.

Ellenzéki és kormánypárti támogatás

A KCKT a drogpolitikai minimumprogramját ugyanúgy elküldte az ellenzéki, mint a kormánypárti jelölteknek. „A programot több fővárosi/kerületi polgármesterjelölt támogatásáról biztosította (Karácsony Gergely, Déri Tibor, Élő Norbert, Horváth Tamás, Niedermüller Péter, Pikó András, Soproni Tamás, V. Naszályi Márta), mások pedig megfelelő kiindulópontnak tartották további testületi, illetve civil egyeztetésekhez (Tarlós István, Hoffmann Tamás, Balog Róbert, Bús Balázs, Tóth József, Ughy Attila)” – írják.

Lapunknak elmondták, kezdeményezésüket már most is sikeresnek tekintik, hiszen sok pozitív visszajelzés érkezett hozzájuk, Karácsony Gergely egyértelműen beállt a program mögé, de még Tarlós István sem adott elutasító választ és azt ígérte, a budapesti KEF elé terjeszti a programot megvitatásra. A szakemberek bíznak abban, hogy az önkormányzati választások után elkezdődhetnek a tárgyalások, ahol számíthatnak azokra a politikusokra, akik már most támogatásukról biztosították a KCKT minimumprogramját.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.