Ellenzéki kavarások Karácsony kerületében: befeszültek a szocik, veszélyben az összefogás

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. július 26.

Belpol

Ezúttal nem a parkolási mutyin kaptak össze, hanem az őszi választás körzetein.

Hetek óta nem tudnak megegyezni az ellenzéki pártok az önkormányzati választás zuglói feltételein, és miután konfliktus feloldása helyben nem várható, azon már „budapesti szinten” dolgoznak – a Narancs.hu értesülését a konfliktus más-más oldalán állók is megerősítették, de arról névvel senki nem kívánt bővebben nyilatkozni.

Az MSZP budapesti elnöke, Molnár Zsolt is megerősítette lapunk értesülését, hozzátéve: a fővárosban egyedül a Karácsony Gergely vezette XIV. kerületben van még komolyabb nyitott kérdés.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy az ellenzék korábban megállapodott arról, hogy

  • Zuglóban is egy jelölt álljon a fideszes jelölttel szembe mind a 15 egyéni körzetben
  • az MSZP-s Horváth Csaba lesz a közös polgármester-jelölt
  • ebben az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Momentum is megállapodott, az LMP sem szándékozik külön jelöltet indítani
  • a Várnai László vezette Civilzugló Egyesület (CE) egyelőre az önálló indulás és saját polgármesterjelölt állítása mellett döntött, ettől csak akkor állnak el, ha egy teljes körű megállapodás részeként legalább 2 képviselői helyet, valamint egy alpolgármesteri posztot kapnak
  • különböző kormánypárti portálokon megjelentek olyan értesülések, hogy a Momentum inkább a Z’Zi laboros Janicsák Istvánt támogatná polgármesternek, de a Narancs.hu tudomása szerint ez nem igaz, a Momentum elfogadja Horváth Csaba személyét

Ezekben a kérdésekben ma sincs vita, abban azonban már igen, hogy a 15 darab egyéni zuglói körzetet milyen arányba osszák el a pártok közt. Ez az a pont, amin nem tud megállapodni már hetek óta az MSZP, valamint a fenn említett többi párt.

Úgy tudjuk, a szocialisták a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországért Mozgalom által szervezett ellenzéki egyeztetésekre se mentek el két hete. Az erre a hétre tervezett ellenzéki találkozó már el is maradt. Az elmérgesedett viszonyról már senki nem hiszi, hogy helyben kezelhető, korábban állítólag Gyurcsány Ferenc is lépett Zugló-ügyben – Tóth Csaba viszont annyira különálló jelenség a szocpárton belül, hogy úgy tűnik, letörése eddig a korábbi miniszterelnöknek sem sikerült.

Karácsony Gergely és Tóth Csaba, köztük: Gurmai Zita 2018-ban

Karácsony Gergely és Tóth Csaba, köztük: Gurmai Zita 2018-ban

Fotó: MTI

Két forgatókönyv

A konfliktus oka viszonylag egyszerű: a MSZP-nek teljesen más elképzelése van a körzetarányokról, mint a többieknek. A helyi MSZP (elnök: Tóth Csaba) a 15 körzetből legalább 8-at akar, de ha Szabó Rebeka jelenlegi alpolgármestert is a pártszövetség részeként tekintjük, akkor már lehet, hogy ez az igény 8+1-ként néz ki.

Tóth Csabáék érve pedig az, hogy a 2014-es választáson mind a 7 jelöltjük (plusz Szabó) megnyerte a saját körzetét, ehhez pedig továbbra is ragaszkodnak. Megjegyzendő, hogy Tóth Csaba (aki anno meglehetősen határozottan foglalta el a zuglói MSZP-t), 2014-ben és 2019-ben is megnyerte egyéniben az országgyűlési választást Zuglóban.

Azt az MSZP-n túli ellenzék is elismeri a kerületben, hogy a Tóth vezette MSZP végez munkát és szervezetépítést a kerületben, ugyanakkor – teszik hozzá – országos figyelmet kiváltott ügyek mutatják, hogy Zuglóban egy ideje megvalósul a Fidesz-MSZP gazdasági nagykoalíció. Ennek leghíresebb példája a parkolási botrány, ahol kormánypárti és szocialista egységben választották ki azt a szolgáltatót, amelyik a legdrágább ajánlatot adta. De több gazdasági jellegű kérdésben is együtt szavaznak az MSZP-sek és a kormánypártiak Zuglóban – ennek hátteréről mi is írtunk.

De nemcsak ez az ellenérve a többi pártnak, amikor nem akarnak ennyi helyet adni Zuglóban az MSZP-nek. A májusi EP-választás eredményei azt mutatják ugyanis, hogy a kerületben – az országos trendeknek megfelelve – az ellenzék harmadik helyére esett vissza az MSZP, így aránytalan a jelenlegi igényük. (Legutóbb ez volt: DK: 20,1 százalék; Momentum: 18,6 százalék, MSZP-P: 11,1 százalék.)

A konszenzus ebben a körben az, hogy az MSZP, a DK és a Momentum kapjon egyaránt 4-4-4 helyet, a maradék hármon pedig osztozzon (ez még nem teljesen letisztult) az LMP, a CE, illetve a Párbeszéd. A májusi választási eredmény, valamint az elmúlt évek zuglói ügyei a többiek szerint mind szerénységre kellene sarkallnia az MSZP-t. Úgy tudjuk, a DK, a Momentum, valamint a CE (egyelőre kérdéses, hogy hány darab) alpolgármesteri posztot is kérne Horváth mellé biztosítékként, elkerülendő az elmúlt időszak kellemetlen ügyeit.

Mi lesz, ha nincs megállapodás?

A felek közt jelenleg befagyott a kommunikáció, a problémát egy ideje magasabb szinten kezelik, eddig nem túl nagy sikerrel. Információink szerint az MSZP kész is engedni, bár az a 6 darab hely, amiről a Narancs tud, az a többieknek nem tűnik elfogadhatónak. (Nagy kérdés persze, hogy a kompenzációs lista elejére kik kerülnek fel, ebben a kérdésben lehet még valamifajta mozgástere az egyensúlykeresésének.) „Az nem fordulhat elő, ami 2014-ben Angyalföldön történt” – hallottuk a szocialista fogadkozást. Akkor ugyanis a helyi MSZP-s polgármester, Tóth József megunva a DK és az Együtt követeléseit, minden körzetben elindíttatta saját, szocialista jelöltjeit – és nyertek is.

Viszont akadhat probléma abból, ha az összefogás nem lesz teljes körű. Ha ugyanis a helyben nem beágyazott, sőt, nem is a kerületben élő Horváth Csaba mellett ősszel egy másik ellenzéki jelölt (főleg egy olyan, aki jelenleg is Zuglóban él, például a kilenc éve képviselő Várnai), elindul, akkor megtörténhet, hogy a nevető harmadik, azaz a fideszes Rozgonyi Zoltán jöhet ki győztesen. A CE ráadásul 2014-ben átlagban 10 százalék körül teljesített az egyes körzetekben, önálló indulásuk esetén nemcsak a polgármesteri szék, de egyéni helyek is elúszhatnak.

Zuglóban a balos ellenzék egymásra indulásának egyébként is van már hagyománya: 2002-ben az SZDSZ-es valamint a külön induló MSZP-s jelölt összesen több mint 60 százalékot kaptak, ennek ellenére 33,4 százalékkal a néhai Rátonyi Gábor, a fideszes jelölt lett a befutó.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.