Bár a polgári szövetséget nem sikerült "összehoznia" a Fidesz-nek, azzal, hogy az elmúlt hét végén az MDF-fel és az MKDSZ-szel való együttműködés mellett döntött, a jobboldal meghatározó és feltételdiktáló pártjává vált. Akiben lettek volna még kétségek a Fidesz - Magyar Polgári Párt politikai meghatározását illetően, megnyugodhat: a fiatal demokraták végleg lezárták az 1993 óta tartó identifikációs kísérletezést.
Nem önmagában a szövetségkötés ténye tett pontot a Fidesz hovatartozásáról folyó vita végére; sokkal inkább az, hogy a fiatal demokraták mára maguk mögé állították az MDF egykori (1994-es) szavazóinak kétharmadát, a KDNP támogatói közül a mobilizálható csoportot és az MSZP-SZDSZ-koalíció "nemzeti liberálisait". Manapság a Fidesz-bázis mindössze 25 százaléka mondhatja el magáról azt, hogy már 1990-ben is a fideszes táborba tartozott. Akik pedig az úgynevezett konzervatív oldalon nem tudtak beletörődni abba, hogy az MDF vezérkara és a KDNP egykori parlamenti frakciója egy idő óta Fidesz-nagygyűlésekre jár, azok Torgyán József vagy Giczy György mellett kerestek menedéket.
Jobb
Persze nem a fent vázolt egyszerűséggel zajlott a jobboldali politikai csoportok létrejötte, vagy ahogy a politikai szóhasználatban ma nevezik, a kétpólusú ellenzék kialakulása. Az MDF és a Fidesz között nyár óta tartó tárgyalások többször megrekedni látszottak. Mindvégig érezhető volt: ha lesz egyáltalán valami az egészből, úgy azt nem a kölcsönös szimpátia, hanem a realitások kényszerítik ki. Gémesi György, az MDF tárgyalódelegációjának vezetője jó párszor kijelentette, szíve szerint a KDNP karjaiba vetné magát. A Fideszben sem volt egyértelmű az MDF fogadtatása: a legutóbbi elnökségi ülésen kiderült, a pártvezetésben azok vannak többségben, akik nem akartak közös jelölteket állítani a fórummal.
A tárgyalásokat egyfelől - az MDF részéről - a KDNP-vel való esetleges szövetségkötés lebegtetése, másfelől - a Fidesz részéről - a fórum számára elfogadhatatlan feltételek diktálása jellemezte. Például amikor a Fidesz túlságosan erősnek képzelte magát, az MDF tárgyalóasztalhoz ült a KDNP-vel is; amikor pedig világossá vált, hogy a külföldiek földvásárlásáról kezdeményezett aláírásgyűjtő akció az MDF sikerét hozza, a Fidesz elnöksége úgy döntött, nem lesznek közös jelöltek.
A két és fél éve tartó kötélhúzás első részsikerét a tizenegy kereszténydemokrata képviselőnek a Fidesz parlamenti frakciójába való átülése jelentette. Szeptember 7-én, Alcsútdobozon (Orbán Viktor pártelnök szülőfalujában) voltak utoljára egymás közt a Fideszt 1990 óta irányító politikusok. A kemény mag, bár belátta, hogy a "legnagyobb ellenzéki párt" titulusa esélynövelő lehet az 1998-as választásokon, nem volt elragadtatva a kereszténydemokraták átülésétől. Ennek ellenére fegyelmezett pártkatonaként - egy kivétellel - valamennyien megszavazták a volt KDNP-sek befogadását. (Ekkor lépett hátrébb Szájer József azzal, hogy lemondott a frakcióvezetésről, ekkor állították a képviselőcsoport élére az egyik "új fiúként" számon tartott Pokorni Zoltánt, és ekkor dőlt el, hogy az első fideszes, aki állami autóba ülhet - mint az Országgyűlés alelnöke -, Áder János lesz.)
Az ellenzéki pártokat láthatóan megrázta a nagyra nőtt Fidesz látványa. Annak ellenére, hogy a KDNP-n belüli válság éleződése óta tudni lehetett, a kereszténydemokrata képviselőcsoport szétszakadása után a Fidesz lehet a nyertes, sem az MDF, sem a kisgazdapárt nem mérte fel ennek jelentőségét. A fórumban a fiatal demokraták képviselőcsoportjának megnövekedésekor felerősödtek az összefogást ellenző hangok, az FKgP pedig a Ház elnökéhez, az alkotmányügyi bizottsághoz, s később a parlamenthez fordult, mondván, házszabályellenes a kereszténydemokraták átigazolása. Egy pillanatra mintha az SZDSZ is látott volna lehetőséget a Fidesz gyarapodásának megakadályozására, de a házszabály átolvasása után valamennyien elfogadták, nincs mit tenni. Csak azoknak kell ugyanis hat hónapig a függetlenek között ülniük -mondja a parlament "SZMSZ-e" -, akik kilépnek, vagy akiket kizárnak frakciójukból. A Latorcai-Isépy-Surján-féle tizenegyek alól viszont megszűnt a képviselőcsoport, előttük tehát szabad volt a pálya. (Az SZDSZ halvány tiltakozásából mindössze annyi maradt, hogy a kisebbik kormánypárt újra kívánja osztani a parlamenti bizottsági helyeket, részben felmondva az 1994-es megállapodást, amely az ellenzéknek parlamenti számarányánál nagyobb mértékben juttatott bizottsági helyeket.)
Még jobb
Közben az MDF aktivistái néhány hét alatt 188 ezer, a külföldiek földvásárlását tiltani szándékozó polgárral szignáltatták az aláírásgyűjtő íveket. A népszavazási akcióban részt vevő szervezetek összesen 300 ezer támogatót találtak, és a parlament elé vitték kezdeményezésüket. Az MDF politikusai - nem minden ok nélkül - saját sikerükként könyvelték el az aláírásgyűjtést. Az akció megmutatta, amit eddig is mindenki tudott: a Fidesz nem erős vidéki szervezetekben, az MDF pedig, bár népszerűtlen, még mindig össze tud rántani néhány százezer szimpatizánst.
Az aláírásgyűjtő akció után - amely a szövetségkötésről folyó tárgyalásokon erősítette az MDF pozícióit -kezdett a fórum egyeztetni a KDNP megmaradt részével is. Ekkor merült fel ötletként az, hogy a kereszténydemokrata párt Semjén Zsolt alelnök nevével jelzett mérsékeltjei együttműködhetnének az MDF-fel. A tizenegy KDNP-s Fideszbe történt átülésekor még az is elképzelhetőnek tűnt, hogy Semjén az MDF-frakció létszámát növeli. A hivatalos megbeszélések persze nem Semjén és az MDF-vezetők, hanem Gáspár Miklós és Gémesi György között zajlottak. Valószínűleg a nagy semmiről, legalábbis ezt tükrözték a fordulókról szóló kétsoros tudósítások.
Az MDF-nek a KDNP-vel való flörtölésére lehetett válasz a Fidesz legutóbbi elnökségi ülésének azon határozata, amelyben a fiatal demokraták letettek a közös jelöltállításról. Korábban azt ajánlották az MDF-nek, hogy az egyéni választókerületek egyharmadában a fórum, kétharmadában pedig a Fidesz indítson képviselőjelölteket. Közös lista létrehozásában csak az MDF gondolkodott. A Fidesz ajánlata 127 egyéni kerületre vonatkozott. Ahhoz ugyanis, hogy a pártok önállóan listát állítsanak, a törvény szerint legalább 49 körzetben kell jelöltet indítaniuk. Lezsákék a tárgyalások idején mindvégig ragaszkodtak a 127 hely 40:60 százalékos megosztásához. Nemcsak az MDF-et, de a Fidesz-vezetés egy részét is meglepte, amikor a pártelnökség a német CDU/CSU választási együttműködésének mintájára azt ajánlotta, a 176 egyéni kerület egyharmadában csak az MDF, kétharmadában csak a Fidesz állítson jelölteket. Több MDF-vezető megkésett áprilisi tréfának minősítette az ajánlatot, amely szerintük csak arra volt jó, hogy ismét igazolódjék, "mekkora gyerekek is a fideszesek".
Az elmúlt héten aztán Lezsák Sándor és Orbán Viktor elnökök személyesen tisztázták a félreértéseket és előzetes megállapodást kötöttek: legalább 60 választókerületben közös jelöltet indítanak. A Fidesz-taktika, amely arra épített, hogy az elfogadhatatlan ajánlatot követően az MDF hajlandó lesz magát alávetni a fiatal demokraták akaratának, végül is bejött. Arra egyelőre nincs válasz, hogy az említett közös 60 hely a pártelitek helye lesz-e, vagy sem. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, a szándék az volna, hogy a pártvezetők ne induljanak egymás ellen, megegyezés azonban még nincs. Deutsch Tamás szerint bő hét nap múlva már többet lehet tudni.
Túl jobb
A Fidesz-MDF-MKDSZ-közeledés hátterében zajlik az FKgP-KDNP-együttműködés kialakítása is. Torgyán József pártelnök a KDNP csúfos parlamenti végét látva bejelentette: ha a választójogi törvény lehetővé teszi, két kis pártot visz be a hátán az 1998-ban összeülő Országgyűlésbe. Nem sokkal később közös politikai fórumot tartott Giczy Györggyel, melyen hivatalosan is közölte, az egyik megsegítendő párt a KDNP. A kereszténydemokraták, ismerve Torgyánt, a választási együttműködésről dokumentumot akarnak, írásos papírt. Csak annak hisznek.
A KDNP székházában tartott nagygyűlésen Torgyán Józsefnek a szövetségről szóló bejelentése volt az egyetlen sikert arató mondata. A visszafogott, a kormányzati struktúra átalakításáról, irányítástechnikai elképzeléseiről szónokló Torgyán beleszürkült egyórás beszédébe. (Mint ahogyan a közvélemény-kutatások is jelzik, felbomlott az MSZP-Fidesz-FKgP-élboly: a kisgazdák leszakadtak a másik két párttól.) Nagyobb siker és taps fogadta Giczy Györgyöt, aki eleget tett a hallgatóság elvárásainak: magyarkodott, érzelmes volt, és antikommunista. Arról, hogy Torgyán József még kit vinne a parlamentbe, egyelőre csak találgatások léteznek. Az elnök hallgat és cáfol: "nem, nem, a MIÉP a harmadik", mondja, ahol csak kérdezik. Óvatossága érthető, hiszen a parlament ezen a héten (lapzártánk után) kezdi a választójogi törvény módosításának a vitáját. Ha a jogszabályok nem teszik majd lehetővé, hogy az öt százalékot el nem érő politikai csoportok szövetségesük segítségével bejussanak a Házba, a kisgazda elnök logikája szerint kár megkockáztatni a radikális MIÉP-pel való hírbe hozást. A KDNP-vel más a helyzet, annak szavazói láthatják, gondolhatják: Torgyán József majdnem Giczy György, s ha így van, akkor érdemesebb már arra szavazni, aki beleszólhat a következő négy év történéseibe.
Mucsányi Marianna
A Fidesz-MDF-megállapodás tervezete (részletek)
1. A Fidesz - Magyar Polgári Párt minden megyében önálló listát állít.
2. A Fidesz - Magyar Polgári Párt és az MDF az 1998-as országgyűlési választásokon 60 választókerületben közös jelöltet állít. 20 választókerületben az MDF a Fidesz beleegyezésével, 40 választókerületben a Fidesz - Magyar Polgári Párt az MDF beleegyezésével jogosult jelöltet indítani. (...)
3. A Fidesz - Magyar Polgári Párt és az MDF megyei választmányai törekednek - a 60 választókerületen felül is - további közös jelöltek indítására. A 60 választókerületen felül további közös jelöltek indítására csak akkor kerülhet sor, ha azt a Fidesz - Magyar Polgári Párt Választási Egyeztető Bizottsága jóváhagyja. (...) A megállapodások megkötésére 1997. október 30-ig kerül sor. A személyekre vonatkozó döntéseket az országos választmány hozza meg.
4. Abban az esetben, ha a 60 választókerület valamelyikében a jelölt nem szerez mandátumot, a töredékszavazatok a jelölt megnevezésére jogosult párt országos listájára kerülnek teljes mértékben. Abban a 20 választókerületben, ahol az MDF jogosult jelölt indítására, a töredékszavazatok 100 százaléka az MDF országos listájára került. Abban a 40 választókerületben, ahol a Fidesz jogosult jelölt indítására, a töredékszavazatok 100 százaléka a Fidesz országos listájára kerül.
5. Azokban a választókerületekben, ahol mindkét párt állít jelöltet, a választások második fordulójában a több szavazatot szerzett jelölt javára a kevesebb szavazatot szerzett jelölt minden további egyeztetés nélkül visszalép.
