Ennyire világszínvonalú már rég volt az egészségügy

  • narancs.hu
  • 2017. július 20.

Belpol

Rétvári Bence adatokat elemzett és kiderítette: vannak még orvosok Magyarországon.

Az MTI-nek nyilatkozott az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, és ekképpen szólt:

„Az elmúlt hét évben külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérő, magyar állampolgárságú orvosok egyharmada, a szakdolgozók egyötöde korábbi szándéka ellenére jelenleg is a magyar betegellátást segíti.”

false

A mindannyiunk egészségét szívén viselő államtitkár ezek után közölte, sőt, hangsúlyozta: „2015-ről 2016-ra, mindössze egy év alatt 19 százalékkal kevesebb orvos döntött úgy, hogy kikéri a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt.”

Jó hírek ezek, bizony, mindenképpen Rétvári államtitkár úr szavait mormolgassuk magunkban, ha szerencsétlenségünkre a magyar egészségügy folyosóira tévednénk.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.