Építsd az országot, magadnak építed

  • Dercsényi Dávid
  • 2014. október 8.

Belpol

Úgy lenne igazságos, hogy akinek luxuslakása van, fizessen az is valamit.

Összefoglalnám: Szijjártó Péter 167 milliós házat vesz szülői segítségből Dunakeszin, miközben évek alatt megtakarít úgy, hogy vásárol, pedig ha egy petákot sem költene, sem tudna annyit félretenni. Kósa Lajosék egy debreceni ingatlant tudtak szerencsésen elcserélni egy százmilliós lakásra, bár Kósa ennek közlését direkt kérdéshez kötötte volna. Rogán Antal lakásai úgy nőnek, mint a dudva (nem is felerészes, hanem teljes tulajdonosa egy 149, azaz nem, 185 nm-es ingatlannak, egy lakrésze is növekedésnek indult, lett egy balatoni háza is, és ő is többet költ, mint a jövedelme. Orbán már más dimenziókban működik: egy stadion szállt le telkének végében, mely lényegében teljesen adománynak nevezett közpénzből épült.

Rendben, akinek jómódú a családja, nagylelkűek a barátai, és két kézzel adják a családi kölcsönt, építkezzen.

false

 

A NER híres az igazságosságáról, tudjuk, a reklámadó is emiatt lépett érvénybe, hisz az nem lehet, hogy egyesek extraprofitot halmoznak fel a reklámbevételeik után. Orbán maga mondta, hogy a reklámadóból befolyó 9-10 milliárd nem fontos a költségvetési arányok tekintetében, de így igazságos a magas profit miatt (igaz, a reklámadót a bevétel és nem a profit után kell fizetni). Jó, ez az igazságosság nem mindenkire érvényes, mert Andy Vajna hétmilliárdos előnnyel indul az adózási harcban, de oké.

Úgy lenne igazságos, hogy akinek luxuslakása van, fizessen az is valamit.

Mi a helyzet az ingatlanadóval? AZ IMF és az EU már pedzegette, hogy kéne. Vagyonadó is. 2012-ben akkor Orbán határozottan nemet mondott – „ebben a kérdésben nem engedünk az IMF-nek és az EU-nak”.

Most már nem is vagyunk meglepve.

Orbán általában azzal érvel az ingatlanadó ellen, hogy a kisemberek egy élet munkájával szerezték meg ingatlanjaikat, ez az egyetlen értékük, és ezt megadóztatni nagy igazságtalanság lenne. Tán egy normális ingatlan-nyilvántartással és némi politikai akarattal ki lehetne küszöbölni ezt a problémát.

De politikai elitünk nem először gondol magára a törvénykezésnél: a végtörlesztéssel pl. Kocsis Máté 40 milliót fizetett vissza jó árfolyamon, de Halász János is közel ennyivel könnyebbült meg, miközben az igazán problémás devizahitelesek ügyében érdemileg még sokáig nem történt semmi.

Épül-szépül Janukovics országa. Csak nehogy a nép bekopogtasson a családi összefogásból épült szerény hajlékok ajtajain.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.