Éves teljesítményértékelési rendszert tervez bevezetni a tanároknak Pintér Sándor

  • narancs.hu
  • 2023. január 4.

Belpol

Ettől függhetne a fizetésük.

Évente elvégzett belső teljesítményértékelést kellene bevezetni az oktatási-nevelési intézményekben – olvasható egy belügyminisztériumi dokumentumban, ami a Népszava szerzett meg.

A lap szerint a terv egy olyan teljesítményértékelésről szól, amelyben a tanárok és az igazgatók minden tanév elején három számszerűsíthető teljesítménycélt fogalmaznak meg – például vállalják, hogy legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot szerveznek az osztályuknak, vagy hogy 6 százalékkal csökkenni fog az igazolatlan hiányzások száma –, majd a tanév végén az átlag felett teljesítők plusz pénzt kapnak, az átlag alattiak illetményét pedig akár csökkenthetik is. A koncepció szerint a legjobban teljesíthetők 20 százaléka kaphat több pénzt, illetménycsökkentés pedig a leggyengébbek 20 százalékát fenyegetné.

Egy ilyen értékelés a versenyszférában egyáltalán nem szokatlan, a közszférában nem bevett, az pedig más kérdés, hogy a tanárok jelenlegi leterheltsége és fizetései mellett mennyire lehetne működőképes egy ilyen rendszer.

Mindemellett a pedagógusoknak 10, az intézményvezetőknek 8 kompetenciaterületen is meg kellene felelniük. Olyanok lennének ezek, mint például a terhelhetőség, a munkafegyelem, az etikus magatartás, vagy épp az igazgatóknál a hatékony gazdálkodás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.