Azt pedig, hogy milyen tanulmányokra ment el a 790 millió, titkolja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. „Mivel a bevándorlási ügyek alakulása új helyzet elé állítják (sic!) mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat,- köztük Magyarországot is -, a kormányzati döntések, álláspontok megalapozásához szükség van kiegészítő szolgáltatás igénybe vételére” - ez áll abban a 2015 végén készült dokumentumban, mely a hvg.hu birtokába került. A Nemzeti Fejlesztési minisztérium ezzel indokolta, miért kellett még 790 milliót hozzávágni a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató konzorciumához. A két céggel ugyanis már kötöttek egy hatmilliárd forintos tanácsadói megállapodást is, mely a korábbi 3,8 milliárdosat követte.
A lap szerint teljesen felesleges volt a 790 milliós szerződés, hiszen a bevándorlás témáját az eredeti, hatmilliárdos is lefedhette volna. Erre magyarázat, lehet, hogy ha a keretszerződés szerint járnak el, akkor mindössze 47,1 millió forintot, illetve óránként 31750 forintos tanácsadói díjakat számíthatták volna fel, ami azért jóval kevesebb a 790 milliónál. Ezért a pénzért az EU 28 tagállamában 1000 fős mintán végzett közvélemény-kutatásokat végez a Századvég, majd azokat ki is elemzi. Azt, hogy pontosan milyen tanulmányok készültek, a tárca nem volt hajlandó kiadni, ezért a lap a TASZ segítségével bírósághoz fordult.
