„Ez megdöbbentett” – L. Simon a Mazsihisz bojkottjáról

  • narancs.hu
  • 2014. május 25.

Belpol

A fideszes képviselő szerint a kormányzati holokauszt-emlékév bojkottját meghirdető Mazsihisz tagszervezetei a helyi polgármesterek segítségét kérték, hogy kerülő úton mégis hozzájussanak a pénzükhöz.

Megbukott a Mazsihisz bojkottja – hirdette diadalmasan a Magyar Nemzet áprilisi cikkének címe. A hangzatos kijelentést arra alapozta a mértékadó konzervatív napilap, hogy a kormányzati Civil Alaptól négyszáz sikeres pályázó elfogadta a támogatást, és „csupán” 42 szervezet utasította vissza. Köztük volt, aki formálisan is jelezte döntését az alap felé, mások egyszerűen visszautalták a pénzt. A 16 pályázat közül, amelynél hivatalos felmondás nélkül utalták vissza az elnyert támogatást (összesen 114,250 millió forintot), tizenkettő a Mazsihisztől és társszervezeteitől érkezett – írták.

Mint ismeretes, a Mazsihisz februári közgyűlése 76 igen, 2 nem és 3 tartózkodás ellenében elfogadta a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól való távolmaradásukat kimondó határozatot. Később a Mazsihisz részvételével létrejött a civil szervezetekből álló Memento70, amely bemutatkozásában ezt írja: „Ragaszkodunk a történelmi igazsághoz. Nem fogadjuk el az állami támogatást, és társadalmi összefogást hívunk életre a programok megvalósulásához szükséges források előteremtésére.”

L. Simon László az előző ciklusban az Országgyűlés kebelén a Civil Alapot koordináló kulturális és sajtóbizottság elnöke volt, ezért amikor interjút készítettünk vele (ezt az aktuális Narancsban olvashatják – a szerk.), megkérdeztük, elégedett-e a nem csillapodó felháborodással és nemzetközi tiltakozással kísért holokauszt-emlékévvel. „Fontosnak tartom, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a holokauszt 70. évfordulójáról, s hogy a történteket ne csak a zsidóság, hanem nemzeti közösségünk egésze tragédiájának tartsuk. A köztársasági elnök auschwitzi beszéde, valamint a miniszterelnök megszólalásai véleményem szerint ebbe az irányba mutatnak” – mondta.

De mondott ennél cifrábbat is: „Halkan jegyzem meg, mennyire megdöbbentett, hogy polgármesterek egész sora keresett meg azzal, hogy a helyi hitközség azt kéri: a Mazsihisz tiltakozása miatt visszaadandó pénzt a helyi önkormányzatnak utaljuk át, hogy így mégis megvalósulhasson a tervük. Ezen azért érdemes elgondolkodni.”

Megkértük Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét, hogy kommentálja a fideszes képviselő szavait. Heisler ezt írta: „L. Simon Lászlóval rendkívül korrekt munkakapcsolata volt szervezetünknek, jellemzően a Civil Pályázati Alap allokálása során nagyobb vita és botrány nélkül sikerült másfél milliárd forintot elosztanunk. L. Simon Lászlóval most is egyetértek: érdemes elgondolkodni azon, kik és miért hiszterizálják a közéletet szervezetünk körül. Tudni kell ugyanis, hogy a Mazsihisz közgyűlési határozatában kizárólag a kormány által szervezett holokausztmegemlékezésektől történő távolmaradásról döntöttünk, és pontosan definiáltuk, hogy határozatunk nem vonatkozik az önkormányzatokra. A Civil Alap összegeinek visszautasításával kapcsolatban pedig szövetségünk mindig hangsúlyozta: egy szervezet felé sincs elvárásunk ebben a kérdésben, minden szervezet döntsön önállóan a Civil Alap pénzeinek felhasználásáról, mi alázattal tudomásul vesszük azt.  Valójában én nem tudok olyan helyi hitközségről, amelyik bojkottot hirdetett volna, és a Civil Alap pénzeire áhítozna. Igen, »ezen azért érdemes elgondolkodni«.”

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.